Salátatörvénybe rejtette el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a törvénymódosító javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy ismeretlen tulajdonosi hátterű cégekkel is szerződéseket kössenek a magyar nagykövetségek – vette észre Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Az eddig az alaptörvényben és az államháztartási törvényben is tiltott aktust ráadásul visszamenőleg legalizálhatják, azaz ha valamelyik nagykövetség eddig törvénytelenül járt volna el egy offshore cég kapcsán, azt automatikusan törvényesnek fogják tekinteni.
A Varga Mihály által beterjesztett javaslat eredetileg európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek tett volna eleget, ám a szövegkörnyezetből kilógott az a hosszú felsorolás, hogy milyen szerződéseket minősít automatikusan átláthatónak a magyar kormány. Ebbe tartoznának egyebek között a magyar külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása, vállalkozási, tervezési, utazási, pénzügyi, biztosítási, fuvarozási, megbízási szerződései. Egy későbbi paragrafusban pedig azt is rendeznék, hogy a módosítást „visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell”. Ez mentőövet jelentene azokon a külképviseleteken, ahol vagy figyelmen kívül hagyták vagy esetleg tudatosan megszegték az eddigi államháztartási törvényt. A módosítások összességében azt takarják, hogy egy offshore céget már pusztán attól átláthatónak tekint a kormány, hogy szerződött egy magyar nagykövetséggel, tehát semmilyen átvilágításnak nem kell megfelelnie.
Tóth Bertalan a kockázatok miatt hétfőn azt kérdezte írásban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, hogy hány „eddig nem átlátható” szerződést írtak alá a külképviseletek, mekkora összegben adtak megbízást, valamint ha kiderült a törvénytelen szerződés, akkor kit vontak eddig felelősségre. Trócsányi Lászlótól azt kérdezte, hogy miként férhetne össze a módosítás az offshore-szerződéseket tiltó alaptörvénnyel, Lázár Jánostól pedig azt, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázata lehet annak, hogy átláthatatlan hátterű cégekkel üzletelhetnek nagykövetségek. Tóth Bertalan negyedik írásbeli kérdésében arra vár választ Varga Mihálytól – Rogán Antal Pasa parki szomszédjától –, ki kérte fel – például a külügyből –, hogy lazítsanak az eddigi szabályokon.
A törvénymódosító javaslat pikantériája, hogy a 2012-es alkotmánymódosítást megelőző vitákban a Fidesz következetesen azt képviselte, hogy közpénzből gazdálkodó cégek és szervezetek ne szerződhessenek ismeretlen hátterű, általában adóoptimalizálás miatt adóparadicsomban bejegyzett vállalkozásokkal. A kormánypárt akkor rendre használta az „offshore-lovag” jelzőt politikai ellenfeleire. Egyébként a Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető letelepedésikötvény-üzletben is felbukkantak már offshore hátterű cégek. Ahogy megírtuk, a Brit Virgin-szigeteken olyan letelepedési papírokkal kereskedő, ismeretlen tulajdonú céget is bejegyeztek, amelyet épp a Rogán Antal tervezetének benyújtása előtti napon hoztak létre.
Cikkünk megjelenése után közleményben reagált a külügyi tárca: e szerint „ a sajtóban megjelent ostobaságokkal szemben a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak\". Minisztériumi cégalapításról ugyanakkor a Magyar Nemzet sem beszélt az ügy kapcsán.
A tárca azt is elárulja, a szerződött partnerek tulajdonosi struktúrájának vizsgálatára a külképviseleteknek „értelemszerűen” nincs lehetőségük. Ennek tudatában lehet különösen kockázatos, hogy törvényjavaslat értelmében a külképviseletek már azzal transzparensnek minősíthetnek egy-egy beszállítót, vállalkozót, hogy szerződnek velük.
