– Kétszer is volt már az ellenzék választási stratégiája a kormánypárt kétharmados többségének megakadályozása, 2010-ben és 2014-ben, amire nem voltak vevők a szavazók – mondta Böcskei Balázs, az Idea Intézet politológusa a Viszlát, kétharmad! nevű szervezet budapesti kerekasztal-beszélgetésén. A kezdeményezés nevében Pápay György, lapunk korábbi publicistája és rovatvezető-helyettese elmondta, összefogásra van szükség a kormányzati kétharmad megakadályozásáért, de nem olyanra, mint a két előző választáson. A választópolgárok összefogására lenne szükség, koordinált, taktikai szavazásra, vagyis hogy szavazataikat listán a legszimpatikusabb, az egyéni körzetekben pedig a legesélyesebb ellenzéki képviselőjelöltre adják.
A megjelent elemzők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet alapján teljesen kiszámíthatatlan a 2018-as parlamenti választás eredményének alakulása. Tóth Csaba, a Republikon Intézet elemzője szerint kis változások óriási mandátumváltozásokat okozhatnak majd, de a szavazók körében mért 45 százalékos Fidesz-támogatottság felett nagy az esély a kétharmadra. Tóth szerint az MSZP válsága miatt a baloldal „bezuhanása” hatalmas Jobbik-szavazatnövekedést eredményezhetne. Az ugyanakkor közel sem biztos, hogy a szocialista párt többségét képező vidéki nyugdíjas szavazók Gyurcsány Ferenchez pártolnának. Böcskei Balázs szerint azonban megindult a szavazók mozgása a DK felé, de az LMP nem profitált a helyzetből. A mozgás nem gyorsult fel az Iránytű Intézet kutatásvezetője, Ember Zoltán Levente szerint. – Ha viszont ilyen ütemben amortizálódik az MSZP, az is elképzelhető, hogy a párt be sem jut az Országgyűlésbe – tette hozzá.
Böcskei szerint ott követjük el az alapvető hibát, ha nem vizsgáljuk, egyáltalán mennyire érdekli a szavazókat, hogy feles vagy kétharmados többsége lesz-e a Fidesznek. A valódi kérdés az, hogy mitől válhatna a Fidesz népszerűtlenebbé. Böcskei úgy vélte, arra lehet számítani, hogy a választók többsége tudatosan fog az esélyesebbnek vélt jelöltre szavazni az egyéni választókörzetekben. A baloldal és a Jobbik esetleges összefogása kapcsán kijelentette, a baloldali szavazók esetében a Jobbik iránti antipátia jóval erősebb lehet, mint a kormányváltási szándék.
Tóth Csaba úgy vélte, a magyar választópolgár alapvetően együttműködés-párti. Amikor Medgyessy Péter annak idején felvetette a közös Fidesz–MSZP-listát, három százalékot erősödött a párt. Biztos receptek azonban nincsenek az ellenzéki együttműködésnél. Ember Zoltán Levente az átszavazási hajlandóság kapcsán kijelentette, 2013-ban a Fidesz a rezsicsökkentéssel az ellenzéki szavazók körében is népszerű tudott lenni, de ma már nincsenek ilyen témák. Ráadásul a Fideszt még a saját szavazóinak jelentős része is korruptnak tartja.
