Aki él és mozog, buszt vezet a BKV-nál

Az irodából és a szerelőaknából is a volán mögé ültetik az alkalmazottakat, a sofőrhiányt csak így tudja kezelni a BKV.

MN
2017. 11. 14. 5:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerelőket, mérnököket, irodában dolgozókat is bevetne a BKV, hogy elég járművezető legyen szolgálatban – értesült a Népszava. Azt, akinek van megfelelő jogosítványa, és egészségileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A lap értesülését a közlekedési társaság is megerősítette, válaszában hangsúlyozva: a „pótsofőrök” ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. „Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításának biztosításához. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítésük megvan, mint a főállású járművezetőknek.”

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik, emellett trolibuszvezetőből is kevés van: összesen 270 sofőr dolgozik – közölte a vállalat.

A sofőrök pótlásának másik, gyakoribb módja az állomány túlóráztatása, amivel viszont – a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete szerint – a társaság mára túlfeszítette a húrt. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Szabó István azt mondta a Népszavának: a sofőröktől annyi túlórát kérnek, hogy azzal megsértik a kollektív szerződés kötelező hétvégi szabadnapok kiadására vonatkozó előírását. „Hab a tortán, hogy van olyan munkavállaló, aki a főállásában szabadságon van, ezalatt mellékállásban járművet vezet” – fogalmazott az érdekvédelmi vezető. A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.

A BKV Zrt. később közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár besegítői munkakörben –, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. Annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához – emelték ki.

A közleményben leírják, hogy ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. pályaalkalmassági vizsgát kell tennie a közlekedési, valamint a műszaki ismeretek megszerzése mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutinrészét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga – így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse a gépjárművezetői képesítési igazolványt (gki) nyújtó tanfolyamot, amelynek része egyebek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A gki-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.

A képzéseken a vállalat saját dolgozói is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott – tették hozzá. Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben – valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva – bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.

Közölték, hogy A munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a járművezetők az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.