Aki él és mozog, buszt vezet a BKV-nál

Az irodából és a szerelőaknából is a volán mögé ültetik az alkalmazottakat, a sofőrhiányt csak így tudja kezelni a BKV.

MN
2017. 11. 14. 5:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerelőket, mérnököket, irodában dolgozókat is bevetne a BKV, hogy elég járművezető legyen szolgálatban – értesült a Népszava. Azt, akinek van megfelelő jogosítványa, és egészségileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A lap értesülését a közlekedési társaság is megerősítette, válaszában hangsúlyozva: a „pótsofőrök” ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. „Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításának biztosításához. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítésük megvan, mint a főállású járművezetőknek.”

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik, emellett trolibuszvezetőből is kevés van: összesen 270 sofőr dolgozik – közölte a vállalat.

A sofőrök pótlásának másik, gyakoribb módja az állomány túlóráztatása, amivel viszont – a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete szerint – a társaság mára túlfeszítette a húrt. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Szabó István azt mondta a Népszavának: a sofőröktől annyi túlórát kérnek, hogy azzal megsértik a kollektív szerződés kötelező hétvégi szabadnapok kiadására vonatkozó előírását. „Hab a tortán, hogy van olyan munkavállaló, aki a főállásában szabadságon van, ezalatt mellékállásban járművet vezet” – fogalmazott az érdekvédelmi vezető. A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.

A BKV Zrt. később közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár besegítői munkakörben –, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. Annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához – emelték ki.

A közleményben leírják, hogy ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. pályaalkalmassági vizsgát kell tennie a közlekedési, valamint a műszaki ismeretek megszerzése mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutinrészét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga – így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse a gépjárművezetői képesítési igazolványt (gki) nyújtó tanfolyamot, amelynek része egyebek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A gki-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.

A képzéseken a vállalat saját dolgozói is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott – tették hozzá. Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben – valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva – bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.

Közölték, hogy A munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a járművezetők az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.