– A Fidesz-kongresszuson Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ha 2018-ban újra kormányt alakíthat, akkor visszafordíthatatlanná válnak az általuk elért „eredmények”. Az ellenzéki oldalon ezt a forgatókönyvet a demokrácia végének tekintik. A 2018-as választásnak nagyobb a tétje, mint a korábbiaknak?
– Minden választásnak komoly tétje van. A tét Magyarország jelene és jövője. Stabilnak látszik a Fidesz támogatottsága, de fél év alatt még sok minden történhet. Nem kell azonban azt hinni, hogy itt mindennek vége lesz, ha újra győznek. Miért lenne vége? Ez butaság. Persze úgy kell felfogni, hogy most vagy soha! Mindenkinek győzelemre kell törnie, megfelelő alternatívákat kell mutatni a választópolgároknak, de nem fog bezárni Magyarország, ha újra a Fidesz nyer. Voltak ebben az országban elég csúnya és súlyos történelmi idők. Most is rezeg a léc, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti. Megkérdőjeleződik az alkotmányosság vagy például a sajtószabadság. Elmondhatom a véleményem, de nincs kinek. Pártkatonák irányítják a közmédiát; évek óta nem jártam a köztévénél. A vidéki lapok is kormányközeli tulajdonba kerültek.
– Milyen témákat tudnak bedobni a közbeszédbe, amivel a Soros-tervről szóló kormányzati propagandát félre tudják tenni?
– Nagyon nehéz, mert erről szól minden: reggel, délben és este. Ma már olyan szinten mosta át az emberek agyát az állandó sorosozás és migránsozás, hogy az már károsan hat. Pedig sokkal nagyobb problémákat is lát az ember, ha kimegy az utcára. Nyilván senki nem akarja lebontani a kerítést. Nem akarunk olyan feladatot a nyakunkba venni a menekültügy kapcsán, amivel nem tudunk megbirkózni. Persze vannak olyan humanitárius kérdések, amikor származástól függetlenül segíteni kell. A kormány azonban az állandó migránsozással eltereli a figyelmet a mindennapi problémákról, mint az egészségügy, a közoktatás, a fiatalok elvándorlása. A legutolsó téma előbb-utóbb működésképtelenné teszi az országot. Kik fogják gyógyítani a magyarokat? Mélyszegénység van az ország jelentős részében. Sok a szegény és kevés a gazdag, a szakadék pedig egyre nagyobb közöttük. Ráadásul korrupcióban tocsog az ország.
– Erre sokan legyintenek, mondván: korrupció mindig is volt.
– Lassan 28 éve vagyok ebben a műfajban, de ilyen szintű korrupciót én még nem láttam. A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit. Ha meg netán egy polgármester politikai funkciót vállal, akkor ellehetetlenítik. Ennek két bevett módja, hogy visszautasíthatatlan pályázati, beruházási ajánlatokat kap, a másik pedig, hogy fenyegetést, amitől aztán csöndben marad. Ez a korrupció magasabb szintje, a pénz már nem fér bele a borítékba. Ez a törvénybe iktatott korrupció. A dohányboltok ügye még csak mutyi volt, de amikor a Magyar Nemzeti Bank ingatlanokat vásárol, vagy devizával nyerészkedik, és a nyereséget megtartja magának, ahelyett, hogy befizetné a költségvetésbe, ez szerintem sötét korrupció. De mondhatnám a Quaestor-ügyet, amikor közpénzekkel brókerkedtek, vagy a túlárazott beruházások sorát. Ez szerintem mind korrupció és a közpénz elherdálása.
– Még október végén jelentették be, hogy pártja, az Új Kezdet az LMP-vel közösen indul a 2018-as választáson. Milyen eredménnyel lenne elégedett? Nagyobb LMP-frakció, vagy a Fidesz leváltása?
– Én azzal lennék elégedett, ha a Fidesznek nem lenne meg az 50 százaléka. Ne dönthessen el mindent egyedül, ne legyen korlátlan hatalma. Legyen koalíciós kényszer, akár jobbra, akár balra, vagy kisebbségi kormányzás. Ezt nem fogják szeretni, és szerintem ez reális cél. Amikor elvesztették a kétharmadot, rögtön visszafogták magukat. Azt nem lehet tudni, hogy az ellenzék össze tud-e állni a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig. De dolgozni kell rajta az egymással nem szimpatizáló partnereknek is, hogy ez megtörténjen.
– A Momentumról mi a véleménye? Sok volt MDF-es politikus bukkant fel a hátterében.
– Mi az elején a Momentummal és az LMP-vel képzeltük el az együttműködést. A Momentummal tárgyaltunk, de nem volt partner, csupán bizonyos ügyek mentén, összességében viszont az önállóságot választották. De ez nem végleges álláspont szerintem. A Momentum is be fogja látni, hogy egyedül nem megy. Erre kezdenek rájönni. Meglátjuk, hogy sikerül-e összegyűjteniük 200 ezer aláírást a civiltörvény ellen. Én drukkolok, de csak akkor segítünk, ha megkérnek rá. Nyitottak vagyunk a tárgyalásra, de csak ha más témák is előkerülhetnek. Mi most az LMP-vel letesszük az asztalra a megállapodásunkat, talán emiatt más együttműködési tárgyalások is felgyorsulnak. Minden új együttműködésről az LMP-vel közösen döntünk.
– Mikor születik meg a végleges megállapodás a választási együttműködésről?
– December 2-án lesz az LMP kongresszusa, amelynek el kell fogadnia azokat az alapvetéseket, amelyek a megállapodástervezetben szerepelnek. Tehát a választási együttműködést a december 2-át követő héten lehet aláírni. A mi választmányunk már jóváhagyta.
– Vannak még vitás kérdések?
– A legnagyobb kérdés, a listáé már eldőlt, az rendben van. Az egyéni választókerületek kérdése mindig sokkal időigényesebb ügy, hiszen ott több emberről van szó. Valahol több a jelölt, valahol nehéz megtalálni, hogy milyen formában érdemes indulni. Már a végén tartunk a folyamatnak, már nem kell győzködni senkit. Most inkább az kell, hogy mindenki kezdjen el dolgozni, a jelöltek kapcsoljanak nagyobb fordulatszámra. A jelölő szervezet az LMP lesz, ezt tudomásul vettük, mert mi vagyunk a fiatalabb párt. Nem kockáztatjuk meg, hogy esetleg 9,9 százalékkal mindent elbukjunk (ha két párt közös listát állít, akkor a parlamentbe jutási küszöb öt helyett tíz százalék). December 2-a után lesz nyilvános, hogy hány új kezdetbeli politikus indul majd LMP-s színekben. A lényeg, hogy mi megőrizzük az önállóságunkat, hosszú távon gondolkodunk, építjük magunkat, de remélhetőleg az LMP-vel való együttműködés sikeres lesz.
– Ön például megméreti magát?
– Én polgármester vagyok 2019-ig, és szeretném kitölteni a mandátumomat. Ez nem azt jelenti, hogy nem veszek részt a kampányban, és adott esetben nem fogok a listán szerepelni.
– Jelöltjeik között vannak közismertebb nevek?
– Ki a nagy név? Egy polgármester, akit a térségben ismernek, szerintem elég nagy név. Amúgy nem feltétlenül országosan ismert ember kell. Nem gondolom, hogy egy nagy név többet tud hozni, mint egy polgármester, akit ismernek vidéken. Abban biztos vagyok, hogy az Új Kezdet jobb vidéki lehetőségeinek köszönhetően az LMP sokkal jobban fog szerepelni 2018-ban, mint 2014-ben.
– Mit gondol arról, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt nyilatkozta, ha a választási eredmények úgy alakulnak, akkor hajlandó lenne koalíciót kötni az LMP-vel?
– Ez a választás után fog kiderülni, kár sokat beszélni róla. Ugyanakkor Vona Gábor mostanában sokkal elfogadhatóbban szokott fogalmazni, mint korábban. Például az október 23-i beszédében a jobb- és a baloldal között nem a klasszikus határt húzta meg. Nekem is az a véleményem, hogy a becsület nem jobb- vagy baloldali érték, és a tisztesség sem az, ellenben korrupció mind a két oldalon van. A jövőben a tisztesség, a becsület, a józanság fog versenyezni a tisztességtelenséggel, a becstelenséggel és a korrupcióval. Számomra szimpatikusak Vona Gábor megnyilvánulásai, a centrumhoz való közeledése, de azért ne felejtsük el, hogy ott vannak a Jobbikon belül azok, akik korábban egészen kemény, akár antiszemita, akár rasszista, kirekesztő magatartást tanúsítottak. Számomra a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus elfogadhatatlan. Minderről azonban korai beszélni. A választás után lehet megválogatni a koalíciós partnereket a kormányozhatóság érdekében. Most egyelőre jelöltté kell válni, aláírásokat kell gyűjteni, és önálló listán nekimenni a választásnak.
– Beszéljünk kicsit az önkormányzatiságról. Sok kormányzati koncepció kering a rendszer átalakításáról.
– A kormánynak nem szívügye az önkormányzatok autonómiája. A kormányt minden zavarja, ami önálló életet él. Szerintük az önkormányzatok csak akkor funkcionálnak jól, ha a finanszírozással rövid pórázon tartják őket, és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Már az alaptörvényből is kikerült a települések önkormányzáshoz való joga. Most napvilágot látott egy anyag, hogy a kétezer fő alatti településeken akár polgármester-választást sem kell tartani a jövőben. Óriási veszélyben van az önkormányzatiság, erős centralizációs törekvések vannak.
– Gödöllő milyen helyzetben van?
– A város jelenlegi anyagi helyzete stabil, bár mi nem kapunk csokipénzt és extra juttatásokat. Saját bevételből gazdálkodunk és tudunk fejleszteni. Minden bevételre szükség van, de úgy döntöttünk, hogy Gödöllőn nem vetjük ki a plakátadót, amire pedig a plakáttörvény alapján az önkormányzatoknak joguk lenne. Nem tartanánk etikusnak. Ezenkívül arra készülünk, hogy beadjuk a pályázatunkat a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre.
– Az őcsényi esetből kiindulva egyre inkább úgy tűnik, mintha Budapest és a vidék más valóságban élne. Mintha gondolkodásban, tájékozottságban növekedne a különbség.
– Vidékre nem tud eljutni az információ. Hogyan tudna? A vidéki lapok, regionális televíziók, rádiók kormányközeli kézben vannak. A közösségi médiát inkább a fiatalok használják, az még egy megmaradt csatorna a kommunikációra. De a vidéki többség a köztelevíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja, ahonnan dől az agymosás. A Hír TV-t, az ATV-t nem lehet fogni. Nem véletlenül koncentrál a Fidesz a nyugdíjasokra. Pontosan tudják, hogy ők szavaznak, nem a 18-19 éves fiatalok. Nem véletlen a nyugdíjak körüli manipuláció és a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány osztogatása sem. A vidéki lapok fideszes felvásárlása után döntöttünk úgy, hogy nem megyünk neki önállóan a választásnak. Nem tudtuk volna eljuttatni az üzeneteinket a választópolgárokhoz. Az LMP országos ismertségéhez és parlamenti frakciójához mi az önkormányzatokban betöltött erősebb szerepünket tudjuk hozzáadni. Ez a mi portfóliónk.
– Hány olyan polgármester van még önön kívül, aki 1990 óta hivatalban van?
– A 3200 településen még 164-165 ilyen polgármester van, de ilyen méretű városban, mint Gödöllő, csak én. Még Veresegyház is csak 17 ezer lakosú. Én a jövőben is Gödöllőben gondolkodom. 2019-ig van mandátumom, és ezt szeretném kihordani.
