Hullámzó az államfői kegyelmi kedv

A legtöbb pozitív döntést egy évben Mádl Ferenc hozta. Áder János volt szigorú is.

Lándori Tamás
2017. 11. 09. 19:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A köztársasági elnöknél kegyelemért kopogtatók átlagosan két százaléka járt sikerrel az elmúlt tizenöt évben – derül ki a Kormány.hu internetes oldalon közzétett statisztikából. A 2002-től induló számsor négy megválasztott köztársasági elnök (Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, illetve Áder János) és egy ideiglenes, ügyvezető államfő (Kövér László) hivatali idejét érinti. Mivel személyenkénti bontást nem tartalmaz a kimutatás, a váltások évének számaiból nehéz lenne következtetést levonni.

Az viszont látszik, hogy egyre kevesebb próbálkozás jut el a Köztársasági Elnöki Hivatalig (KEH). Míg 2008 előtt minden évben ezernél több kérelem érkezett, az elmúlt tíz évben egyszer sem volt négyjegyű ez az érték; tavaly és idén nagyjából félezren reménykedhettek az államfő megbocsátásában.

Ennek megfelelően az éves arányszámokat érdemes összehasonlítani. Az összevetés azt mutatja, hogy az elmúlt tizenötből a legszigorúbb és a legengedékenyebb esztendő is Áder János hivatali idejébe esik: 2014-ben a kérelmek 0,53 százaléka, míg tavaly 4,44 százaléka nyert pozitív elbírálást. Előbbi egyébként négy eredményes kérelmet takar, míg utóbbi huszonkettőt.

Szám szerint a legtöbb megadott kegyelem Mádl Ferenc nevéhez fűződik, ő megbízatása utolsó teljes évében, 2004-ben 41 személyt részesített ebben a különleges kegyben. Mivel azonban akkor a tárgyalt másfél évtized harmadik legtöbb – majd ezerháromszáz – kegyelmi kérelme futott be a KEH-hez, így a kegyelmek arányszáma erre az évre mindössze 3,28 százalék. A legtöbb kérelem 2007-ben volt a hivatalnál, vélhetőleg a 2006-os tüntetések utáni letartóztatások miatt, de csak 1,67 százalék „ment át” Sólyom Lászlón.

A 2012-es éven Schmitt, Kövér és Áder osztozott. Ez idő alatt nyolcan örülhettek az elnöki kegyelemnek. A tizenöt év alatt pedig összesen 308-an – több mint tizenötezerből.

Noha legtöbbször az éppen szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak próbálkoznak, érdemes szem előtt tartani, hogy a kegyelem alatt nem kizárólag börtönben ülő elítéltek szabadon engedését kell érteni. Ide tartozik az is, ha valakinek priusza van, de kérelmezi, mentesítsék a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az elnöki kegyelem lehet eljárási kegyelem is, ami a még folyamatban lévő büntetőügyek megszüntetését rendeli el – erre azonban meglehetősen ritkán van példa.

A köztársasági elnök által gyakorolható egyéni kegyelem nem keverendő össze a közkegyelemmel, ami az Országgyűlés hatásköre.

Az államfő nem köteles indokolni, hogy miért ad kegyelmet, vagy miért tagadja meg. Döntése ugyanakkor csak azzal válik érvényessé, ha a határozatot az igazságügyi miniszter ellenjegyzi, sőt, a kegyelmi kérvényeknek eleve csak az a hányada jut el a legfőbb közjogi méltóság hivataláig, amelyet a tárca szakértői arra érdemesnek találnak. Valójában tehát sokkal többen próbálkoznak évi 500-1300-nál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.