A nemzetközi politikai színtéren egyre inkább érzékelhető Brüsszel aggodalma a patrióta politikát folytató országok miatt. Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában részletesen elemezte ezt a jelenséget, különös tekintettel Szerbiára és más közép-európai országokra.

Az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése óta Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és továbbra is orosz földgázt vásárol. Baráth szerint Brüsszelnek egyszerűen el kell fogadnia a tényt, hogy Szerbiának az energiabiztonság szempontjából szüksége van orosz földgázra, politikai téren pedig Oroszország Szerbia partnere az ország területi integritásának megőrzése tekintetében.
Agresszív támadások a patrióta vezetők ellen
A történész rámutatott arra is, hogy az elmúlt hónapokban a szerbiai tüntetések jellege jelentősen megváltozott.
Az elmúlt 9-10 hónapban a tüntetők esetében 180 fokos fordulatot láthattunk. Kezdetben békés tüntetéseket, sétákat, rendezvényeket szerveztek, […] nyáron pedig a tüntetések kezdtek agresszívitásba fajulni
– mondta Baráth.
A tavasz folyamán még előre hozott választásokat kezdtek el követelni, az egyetemisták saját lista állítását jelentették be egy esetleges előre hozott választáson, nyáron pedig a tüntetések kezdtek agresszivitásba fajulni, rendőrökre, csendőrökre támadtak, kukákat gyújtottak fel, a kormányzó Szerb Haladó Párt irodáit érte támadás.
Vucsics elnök többször is párbeszédre hívta az egyetemistákat, tüntetőket. Az államelnökön kívül a házelnök, miniszterelnök is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
Az egyetemisták, tüntetők elzárkóznak a párbeszédtől, egyelőre ennek esélyét nem lehet látni. Nagy probléma, hogy az egyetemisták és a tüntetők esetében nincsenek vezető személyek, akik képviselhetnék őket. Teljes mértékben a plénumokra hagyatkoznak – tette hozzá a szakértő.