Látszólag sikerrel járt a Momentum Mozgalom, hiszen a Kúria kedden – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság határozatát – hitelesítette az úgynevezett civiltörvény ellen benyújtott kérdését, így a párt akár egy újabb szimbolikus népszavazási kezdeményezéssel vehetne lendületet a jövő tavaszi választásra. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, sokkal valószínűbb, hogy a döntés túl későn született.
A sokat kritizált civiltörvény orosz és izraeli mintára született meg júniusban. A jogszabály lényege, hogy az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi támogatáshoz jutó civil szervezeteknek külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatniuk magukat, és ezt a megkülönböztető címkét a honlapjukon, illetve kiadványaikban is közzé kell tenniük. A törvény a Soros György és az általa támogatott szervezetek elleni kampány részeként született, hogy megbélyegezze a kormánypártok által ellenségnek kikiáltott szervezeteket.
A korábbi népszavazási kezdeményezések tapasztalatai azt mutatják, hogy ha reális esély van a referendum kiírására vagy sikerére, akkor a Fidesz inkább visszavonulót fúj, hogy ne legyen szó a közbeszédben olyan témákról, amelyeket nem a kormánypárt kezdeményez. Így történt ez a vasárnapi zárvatartás, az olimpiai pályázat, a korrupciós bűncselekmények elévülése és a római-parti gát ügyében is. Ezek persze csak taktikai visszavonulások voltak, soha nem érintették a kormány politikájának lényegét, mégis azt mutatták, hogy a Fideszt meghátrálásra lehet kényszeríteni.
A gond az ellenzék szempontjából csak az, hogy a civiltörvény visszavonásáról kezdeményezett népszavazást szinte biztosan nem lehet a választás előtt megtartani. Az aláírásgyűjtésre 120 nap van, a határidő márciusban jár le, és akkor még mindig van lehetőség jogorvoslatra, döntenie kell az Országgyűlésnek, a köztársasági elnöknek pedig ki is kell tűznie a népszavazást, legkésőbb 50 nappal a szavazás előtt. Elvileg van rá lehetőség, hogy a Momentum nagyon gyorsan összeszedje a kétszázezer aláírást – az olimpia ügyében 30 nap alatt csak Budapesten összegyűlt ennél több is –, és így siettesse a kiírást. A párt azt ígéri, hogy nagy erőkkel vágnak bele, még sincs esély a sikerre.
A referendum ugyanis a törvény szerint nem lehet az országgyűlési választást megelőző és követő 41 napban, vagyis – feltéve, hogy április 8-án lesz a parlamenti választás – márciusban már biztosan nem lehet népszavazást rendezni. Ha visszafele számoljuk a törvényes határidőket, akkor világos, hogy 155 napra van szükség, hogy az aláírások benyújtásától kezdve végigfusson az eljárás a Nemzeti Választási Irodán, az Országgyűlésen és a Köztársasági Elnöki Hivatalon. Így már akkor is el lennének késve, ha a jövő héten leadnák az íveket.
Az Atv.hunak névtelenül nyilatkozó, magas rangú kormánypárti politikus nem véletlenül mondta azt, hogy a kormány nem reszket, vagyis – ellenben az olimpiarendezésről kezdeményezett népszavazással – nem valószínű, hogy visszavonulót fújna. A politikus szerint „vidéken az emberek egyáltalán nem mozgósíthatóak az ngo-k vagy a Soros-szervezetek emberi jogi aktivistái mellett, azt sem tudják, mi az”. A portál forrásai abban sem biztosak, hogy a szükséges számú aláírás összegyűlik, de ha mégis, a választás előtt úgysem lesz népszavazás a civiltörvényről.
Az ellenzéki pártok közül elsőként az LMP ébredt rá, hogy a kezdeményezés megkésett. Hadházy Ákos társelnök a Magyar Nemzetnek azt mondta: az ügy rendkívül fontos, és kormányra kerülve az első intézkedéseik között lesz a civiltörvény visszavonása, vagyis bíznak abban, hogy a kérdés már okafogyott lesz, mire napirendre kerülhetne. „Ennek ellenére a kérdésfelvetést természetesen támogatjuk, korábban AB elé is vittük az ügyet, a konkrét technikai részvételről rövidesen dönt az elnökség” – mondta Hadházy.
A kormányzati kommunikáció állításával szemben a civiltörvény nem csak a Soros-szervezetnek minősített alapítványokat és egyesületeket érinti. A Civil Információs Portálon megjelent lista alapján eddig nagyjából hatvan egyesület vagy alapítvány regisztrálta magát a törvény előírásának megfelelően külföldről támogatott szervezetként, köztük olyan ismert és régóta működő szervezetek is, mint a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, a Levegő Munkacsoport és a Rex Kutyaotthon Alapítvány. Nehéz elképzelni, ők milyen veszélyt jelentenek a magyar kormányra.
Láthatóan negatívan hat a törvény az egyházi szervezetekre, hiszen fent van a listán a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is. Külön kategóriát lehetne létrehozni a feltehetően Izraelből vagy az Egyesült Államokból támogatást kapó zsidó szervezeteknek, akár vallásosak, akár világiak: szerepel a listán az Izraeli Kulturális Intézet Alapítvány, a Héber Oktatási és Kulturális Központ Alapítvány, a Világi Zsidó Iskola Alapítvány és a Zsidók Jézusért Alapítvány is.
Több érintett és a jogalkotó által kifejezetten célzott „Soros-szervezet” – mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International Magyarország – is bejelentette, hogy bojkottálja a törvényt, de egyelőre egyik ellen sem indult eljárás. A kormánypártok célkeresztjében szereplők közül a Greenpeace Magyarország, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület és a Közép-Európai Egyetem (CEU) alapítványa szerepel a listán.
