Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle. A Debreceni Egyetem hallgatói képviseletének négy olyan alakja van, aki erősen feszegeti a felsőoktatási törvény határait. Körösparti Péter 2001-ben kezdődő egyetemi pályafutása során tizenhárom éven át volt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (DEHÖK) elnöke, és most új pozíciót tölt be. Csiszár Imre tíz év óta a helyettese, de csapatukat erősíti Kőmíves Péter Miklós is, aki – egyéb tisztségeit nem számítva – hét éve a doktorandusz-önkormányzat (DÖK) elnöke. Köröspartit a DEHÖK élén Bognár István Ádám követte, aki 2012 óta „höközik”. Mindannyian úgy látják el tisztségüket, hogy egy 2015-ös törvénymódosítás négy évben szabta meg a hallgatói önkormányzati tisztségviselés mandátumát.
„Nem gondolom, hogy egy tízmilliós társadalomban gondot jelent, ha néhány hallgató öt-hat évig hallgatói tisztségviselőként tevékenykedik” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Körösparti Péter, aki jelenleg a Debreceni Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Képviseletét (DEHDK) vezeti. A szervezetnek, bár már 2012 óta létezik, tavaly alakították át a működését, azóta összefogja a DEHÖK és a DÖK tevékenységét. Hivatalosan a két szervezet kommunikációjáért és külkapcsolatainak építéséért felel a DEHDK, ám felvetődik a kérdés, hogy miért volt szükség olyan feladatok átszervezésére, amelyeket a korábbi években a DEHÖK és a DÖK is ellátott. Körösparti magyarázata szerint a felsőoktatási törvény néhány éve kettéválasztotta a hallgatói és a doktorandusz-képviseletet, ezért érezték szükségét az ernyőszervezet létrehozásának. Az elnöki posztért 178 500 forint jár – osztotta meg lapunkkal a nettó összeget –, ez egyébként magasabb, mint a legtöbb tanársegéd fizetése. A DEHDK működésére rálátó forrásaink szerint a szervezet Körösparti irányítása alatt hangolja össze az egyetem szenátusában szavazó tagok munkáját, akik egységben jelentős súllyal szólhatnak bele a rektorválasztásba is.
Körösparti és társai hosszú regnálása nem egyedülálló. A törvény 2015-ös módosítását követően az Átlátszó Oktatás írta meg: Török Márkot úgy választották meg a szegedi EHÖK elnökének, hogy egy évtizede ő tölti be az elnöki posztot. Török megválasztásának eredményét ezután megsemmisítette az egyetem rektora. Bár a hallgató első fokon veszített az egyetemmel szemben a bíróságon, a jogerős ítéletig az eljárásnak halasztó hatálya van, így azóta sorozatosan újraválasztották. Köröspartinak sajátos véleménye van, hogy miért nem vonatkozik rá, illetve társaira a törvény. Szerinte akkor lehet vita tárgyává tenni valakinek a négy évet meghaladó HÖK-ös tevékenységét, ha azt egyetlen pozícióban tölti ki, azonban mivel ő már a DEHDK elnöke, így a korlátozás nem alkalmazható. Utódja, Bognár István Ádám kapcsán is ezt gondolja; Bognár két-két évig volt a kari hallgatói önkormányzat és a DEHÖK elnökhelyettese, valamint két évig alelnöke.
Azonban ez a gyakorlat a törvény kiüresítésére alkalmas. A jogszabályi korlátozás, jobban mondva szigorítás azért született, mert a szervezeteket több helyen egy-egy kör uralja, amely a saját érdeke szerint tudja hosszú évek alatt alakítani a hallgatói életet. Nem titok egyebek mellett az sem, hogy a hallgatók szórakoztatása, a rendezvények, bulik szervezése jelentős bevételt hoz. Az Eötvös Károly Intézet például jogi állásfoglalásában Török Márk ügye kapcsán is kiemelte, attól, hogy egyes hallgatói tisztségviselői pozíciókat a sajátos értelmezésük szerint nem számolnak a HÖK-ösök, az még ugyanúgy közfeladatot ellátó pozíció. Tehát ha minden HÖK újabb és újabb posztokat hoz létre, hogy a régi vezetőket a szervezetben tartsa, szembemegy a jogszabállyal.
„Mi a gond? Betartom a törvényeket” – mondta Körösparti, amikor arról kérdeztük, morálisan is összeegyeztethető-e az érvelése azzal, hogy tavasszal támogatta a Debreceni Egyetem (DE) vezetését, amikor az kritizálta a CEU-t, és lényegében kiállt az intézményt ellehetetlenítő kormányzati szándék mellett. A DE szerint ugyanis a CEU a törvényi lehetőségeket kihasználva versenyelőnyhöz jut másokkal szemben.
