„Nem tudom, én nem járok oda” – így reagált Seszták Miklós fejlesztési miniszter lapunk azon kérdésére, hogy helyi beszámolók szerint nem engedik be a cigányokat Kisvárdán az uniós forrásból épített, roma központnak szánt, ám valójában kézilabdaedzésekre használt létesítménybe. Hozzátette azt is: „el kell menni oda”. A tárcavezetőt a költségvetési bizottságban tartott miniszteri beszámolója után kérdeztük.
Arról is érdeklődtünk, hogy szerinte Orbán Viktor elégedett-e a munkájával, amire annyit válaszolt: kérdezzük meg a miniszterelnököt. Az Atv.hu még szeptember elején írta meg, hogy a kormányoldalon jól értesültek nem fogadnának nagy tétekben arra, hogy Seszták Fidesz-győzelem esetén tárcavezető marad.
A minisztert meghallgatásán az ellenzéki politikusok sem hagyták kérdések nélkül. A szocialista Mesterházy Attila és az LMP-s Demeter Márta egyaránt érdeklődött egyebek mellett a kisvárdai botrányról. Seszták válaszul a helyi önkormányzat közleményét ismételte el, amely szerint ideiglenesen, egy évre a város és a kisvárdai sportegyesületek együttműködési megállapodást kötöttek, hogy a sportban való részvétel biztosításával segítsék elő a roma integrációt. „Én ennyit tudok az ügyről” – mondta a miniszter, később hozzátéve, hogy a megállapodás részleteit nem ismeri. Utóbbi azért különös, mert Seszták a térség országgyűlési képviselője, és maga is minden héten „hazajár” Kisvárdára, mint a meghallgatáson elmondta. „A magam részéről az ügyet szeretném lezárni, de természetesen ha önök úgy gondolják, hogy a roma integráció a sporton keresztül nem valósulhat meg, az az önök döntése” – mondta. Később a miniszter még visszatért a kérdésre, és hangsúlyozta, hogy „nagyon jó döntést” hozott az önkormányzat, amikor a sportot és az integrációt megpróbálta összekapcsolni. „Ebben nem látok semmit, kicsit furcsállom is az egészet” – jegyezte meg.
Sesztákot kérdezték a vizes vb folyamatosan növekvő költéseiről is. Mint kifejtette, „szemantikai vita” van arról, hogy azok a beruházások, amelyeket egyébként is megvalósított volna az állam, beleszámítódnak-e a sportesemény költségeibe. Mint elmondta, a 2012-es és a 2015-ös, a vizes vb szerződéseiben szereplő várható költség – 288 forintos dollárárfolyammal számolva – 44 milliárd forint volt. Azt, hogy ez már eleve több, mint a parlament által eredetileg elfogadott, 25 milliárdos összeg, azzal indokolta, hogy a Fina előírásainak megfelelő műszaki beruházásokat is tartalmazza, például a lelátók bővítését vagy a nyílt vízi úszás tereprendezését. Ám a miniszter ennél is mondott meglepőbbet: nevezetesen azt, hogy bár még nem készült el a vizes vb költségeinek végső összesítése, de az várhatóan 46 milliárd forint lesz. Szerinte a kétmilliárdos többletet az okozta, hogy a 2012-es versenyen még más minőségű televíziós közvetítést követeltek meg, illetve az, hogy jelentős tételnek bizonyultak a biztonsági költségek is. Szerinte egyébként a világverseny sikeres volt, ezt „senki nem tudja eltagadni”, hiszen nem a kormány mondja, hanem azok a szakemberek, akik Magyarországon jártak. Megjegyezte azt is: a Fina elnökének szavai helytállók voltak, az első aranyérmet a szárazföldön kellett volna kiosztani. Azzal kapcsolatban, hogy a Duna Aréna fenntartása rentábilis lesz-e, úgy válaszolt: nem tudja. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: kevés olyan úszóaréna van a világon, amely a nyereségről szól, szerinte ez sem erről fog szólni. Ehhez hasonlóan azt sem tudta megmondani, hogy mennyibe kerül majd az aréna fenntartása, amit azzal indokolt, hogy eddig az üzemeltetés 12 ezres, nyitott légterű létesítményre volt kiszámítva, ám egy 5500 fős, bezárt aréna lesz belőle.
