Teljes jogfosztás fenyegeti a kárpátaljai magyarokat

A legtöbb környező országban stagnál, Ukrajnában viszont a közelmúltban jelentősen romlott a magyar közösségek helyzete.

Tóth Mihály a törvény utóéletéről azt mondta, egyre nehezebb olyan személyeket találni, akik kiállnának a magyarok jogait sértő törvény ellen. Tapasztalatai szerint általános vélekedéssé vált, hogy az ukrán nyelv nem tudása szeparatizmushoz vezet. Ugyanakkor a nemzetközi közösség is nagyon visszafogottan reagált. A szakértő szerint a helyzet magától bizonyosan nem fog megoldódni. Ezért pénzügyi forrásokra, közös álláspont kialakítására és azok határozott képviseletére van szükség.

A konferencia házigazda-szerepét betöltő Csóti György mindehhez azt tette hozzá, hogy míg korábban az asszimilációra kényszerítő lépések tekintetében Ukrajna előtt járt Románia és Szlovákia is, az oktatási törvénnyel Ukrajna megelőzte e két országot.

A magyar szórvány napján rendezett konferencián előadást tartott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, aki a szórványban működő intézményrendszer megtartásának és fejlesztésének szükségességéről beszélt. Azt mondta, a kormány nemcsak összehangolná a szórványban működő hétvégi, vasárnapi iskolák működését, hanem magyarérettségit is adó intézményekké fejlesztené őket. A politikus szerint ezáltal megnyílna a lehetőség arra, hogy magyar egyetemen tanuljanak a diaszpórában élők. Az összesen 213 vasárnapi iskola legnagyobbjai Münchenben, Stuttgartban és Torontóban működnek.

Potápi Árpád János előadásából kiderült: tavaly 73 milliárd forintnál is többet fordítottak nemzetpolitikai célokra, de idén is meghaladja a 43 milliárd forintot a költség. Az a cél – emelte ki –, hogy hasonló életszínvonalon éljenek az elszakított nemzetrészeken élők, mint az anyaországiak. Csak így boldogulhatnak a szülőföldjükön. Ezért tartja szükségesnek a nemzetrészek gazdasági erősítését. Idén három pályázatot írtak ki családi és fiatal gazdálkodóknak, összesen 185 projekt valósulhat meg, javarészt jövőre.

Ezen a ponton egy kérdésre azonban érdekes részleteket villantott fel magáról. Mint az 1980-as években sokan, szegedi egyetemistaként ő is csempészett ezt-azt a volt Jugoszláviából. – Akadt olyan nap, amikor a kollégiumi szobámban 145 liter konyak, 60 liter bor, és nem tudom, hány liter vodka állt – idézte fel.

Megismételte azt a már bejelentett kezdeményezést, amely szerint 2018-tól az anyasági segélyt és a babakötvényt a határon túli magyar családokra is kiterjesztik. 2018 ugyanis – emlékeztetett – a magyar családok éve lesz. Szót ejtett a szórványmagyarságot erősítő programokról is. A Petőfi-program révén tudtak magyar iskolákat újraindítani, illetve szórványközpontok is létrejöttek.

Csóti György a magyar autonómiatörekvések kapcsán figyelmeztetett: senki se állítson párhuzamot Székelyföld és Katalónia között. Az erdélyi magyarság demokratikus úton kíván saját helyzetén javítani. Az önrendelkezés csírái azonban Romániában – hasonlóan Szlovákiához és Ukrajnához – egyáltalán nem jelentek meg. Szerinte az autonómiához a közösség teljes elhatározása, a többségi nemzet befogadóképessége és külső kényszerítő erő együttesen szükséges. Ezek azonban egyik környező országban sem állnak fenn. A korábban a szocialista pártban politizáló Szili Katalin viszont úgy fogalmazott: a gazdasági szempontok olykor felülírhatnak más szempontokat.