Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat, és február 3-ig tarthat – tette hozzá.
Horváth Csaba kérdése így hangzik:
Az ellenzéki politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába. Nem fordulhat elő, hogy a fővárosiak harmincévente ne kaphassák vissza egynapi adóbefizetésüket – hangoztatta.
Horváth Csaba azt mondta, itt az ideje, hogy a budapestiek megmutassák az erejüket, mert Tarlós István főpolgármester és a fideszes kormányzat csak az erőből ért.
Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció budapesti koordinációs tanácsának tagja úgy értékelte: az Orbán-rendszer leváltható, mert a pártok félretették minden nézeteltérésüket, és együttműködnek. Szerinte arról nem lehet alku, hogy minden budapestinek egyenlő jogot kell adni a közlekedéshez. „Tarlós István ne hülyítsen bennünket, midibuszokkal a kérdést nem lehet megoldani!” – hangoztatta.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja fővárosi képviselői az akadálymentesítésért már elindítottak egy petíciót. Hozzátette: az akadálymentesítés mindenkinek kényelmet jelent, de a mozgáskorlátozottaknak ennél többet, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését.
Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, a fővárosiak 92 százaléka egyetért a 3-as metró akadálymentesítésével. Szerinte senkit nem képvisel Tarlós István azzal a véleményével, hogy akadálymentesítés nélkül is fel lehet újítani a metrót.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője politikán felüli ügynek nevezte az akadálymentesítést, és arra hívta fel a figyelmet, Budapest deklarálta, hogy képes megszervezni egy olimpiát. Ha arra lett volna 3000-4000 milliárd forint, akkor a teljes körű akadálymentesítésre is jutna 20-30 milliárd forint – közölte.
Bartha Péter, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja elképzelhetetlennek nevezte, hogy a közösségi terek felújítása úgy történjen meg, hogy kirekesztenek annak használatából csoportokat.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja nemcsak a Fidesz, hanem az elmúlt 27 év politikai elitje felelősségének tartotta, hogy a kérdés 2017-ben még napirenden van. Hozzátette: politikai generációváltásra van szükség, hogy ne kelljen minden fontos ügyről népszavazást tartani.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvető szolgáltatás. A mozgásukban korlátozottakra, a családosokra, az idősekre – az utazók egyhatodára – nem problémaként kellene tekinteni, ők is az utazóközönséghez tartoznak, nekik is szolgáltatást kell nyújtani – mutatott rá.
Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint végre olyan ügyről van szó, amely valamiért van, nem valami ellen, és azzal nem a társadalom egy kiemelt rétegének akarnak segíteni.
A Fidesz később a sajtótájékoztatóra reagálva közölte: hiteltelen, hogy most azok beszélnek a 3-as metróról, akik 20 éven át tartó fővárosvezetésük és a kormányzásuk alatt hagyták azt szétrohadni. „Horváth Csaba és társai akkor a kisujjukat sem mozdították a budapestiek biztonságos közlekedéséért. Nemhogy az akadálymentesítés nem jutott akkor eszükbe, hanem tőlük aztán lerobbanhatott volna az egész 3-as metró. A 4-es metró beruházásról meg ne is beszéljünk, azt meg szétlopták” – emelte ki, hozzátéve: a kormány és a főváros erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült befejezni a 4-es metrót, és elindult a 3-as metró felújítása, amelyre már évtizedekkel ezelőtt szükség lett volna.
Tarlós István főpolgármester és helyettese, Bagdy Gábor pedig leszögezte: a főváros nem akadályozza a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezést. Hozzáfűzték, hogy nem az empátia vagy a szándék hiányzik, az „esetleges tervmódosítás csak pénzügyi forrás kérdése”.
A referendumot „személyében hiteltelen politikus kezdeményezte, aki korábbi városvezetőként semmit nem tett a metró akadálymentesítéséért”, másfelől a kérdést meggondolatlanul fogalmazta meg, mert az M3-as metróvonal felújítása megfelel a törvényi rendelkezéseknek. Így a kérés még népszavazás nélkül is teljesülne – írták.
„Az utas- és forgalombiztonság alapvető fontossági sorrendjében tudunk dolgozni”, és „így is sokkal többet valósítunk meg a rászorulókért, mint az MSZP–SZDSZ tette az M2-es metró felújításakor” – közölte Tarlós István és Bagdy Gábor.
Kedden a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) közölte, hogy a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és a BKV Zrt. az M3-as metró részleges akadálymentesítésével megsértette a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, ezért eljárást kezdeményez ellenük az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH).
A MEOSZ arra kérte a hatóságot, hogy kötelezze az eljárás alá vontakat a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot fenntartására, vagyis az M3-as metró állomásainak külön-külön akadálymentesíthetőségének vizsgálatára, az akadálymentesíthetőség kidolgozására, az állomásonkénti költségvetés kidolgozására, az akadálymentesítés elvégzésére, a költségek egyetemleges viselésére.
Tarlós István és Bagdy Gábor szerdai közleményében azt írta: a MEOSZ-nak joga van az EBH-hoz fordulni, az EBH azonban a vonatkozó hatályos jogszabályt nem írhatja felül.
