Áderre hagyta pénzét egy kivándorolt magyar, amit az államfő felhasznált

A köztársasági elnök hangsúlyozta, minden jogi, adminisztrációs és technikai feltétel adva van, hogy az alapítvány megkezdhesse munkáját.

Klímavédelmi alapítványt hozott létre köztársasági elnök, Áder János ezt szombaton jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Azt is bejelentette, megújult az Élő Bolygónk lap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak Áder János az alapítója, kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.

Az államfő elmondta: abból az összegből hozta létre az alapítványt, amelyet a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára.

Mint mondta, a 234 396 font és 66 penny 2016 januárjában érkezett meg egy ügyvédi letéti számlára. Hozzátette: hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, az örökhagyó akaratát azzal tudják a legjobban szolgálni, ha nem egyszeri alkalomra költik az örökséget, hanem megpróbálják hosszú távon jó célra felhasználni.

Megjegyezte: erős ösztönzést adott ahhoz, hogy végül klímavédelmi alapítványra fordítsák a pénzt, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs után többen is biztatták a munka folytatására.

Elmondta: Martonyi Jánost nemzetközi tapasztalata, jogi tudása és a téma iránti érdeklődése révén, Vizi E. Szilvesztert a tudományos világban meglévő kapcsolatai és a Magyarország Barátai Alapítványban szerzett tapasztalatai miatt kérte fel az szervezet munkájában való részvételre, Szűcs Gábor pedig évek óta segíti munkáját klímavédelmi szakértőként.

Martonyi János elmondta, a legtöbb globális kockázat közvetve vagy közvetlenül összefügg az emberi tevékenységgel, ezért indokolt azt vizsgálni, mit lehet tenni ezek megelőzésére. Felhívta a figyelmet arra, a klímaváltozás összefügg a természeti katasztrófákkal, a terrorizmussal, a migrációval. Kitért arra, biztos abban, az alapítvány segítségével hozzájárulhatnak a globális kockázatok, a klímaváltozás hatásainak leküzdéséhez.

Vizi E. Szilveszter is arról beszélt, hogy korunk emberének hallatlanul nagy a felelőssége abban, miként változtatja meg azt a bolygót, amelyet örökölt. Megjegyezte: éppen a tudomány exponenciális növekedésének eredménye, hogy az ember kezében olyan hihetetlen hatalom összpontosult, hogy képes elpusztítani a bolygót.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, minden jogi, adminisztrációs és technikai feltétel adva van ahhoz, hogy az alapítvány megkezdhesse munkáját.

Áder János szólt arról is, hogy netes szemlét indítanak a megújított Élőbolygónk.hu segítségével. A honlapot a 2015-ös párizsi klímacsúcs alatt hozta létre a köztársasági elnök, a regisztrálók csatlakoztak Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez, amelynek célja az volt, hogy a klímacsúcs előtt egymilliárd támogatót szerezzen, és ezzel ambiciózusabb megállapodást kényszerítsenek ki a politikusokból.

A megújult oldal célja, hogy növeljék az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban, illetve felmutassanak egyéni és közösségi megoldásokat – mondta. Összegyűjtik a magyar és nemzetközi portálokon megtalálható releváns információkat, amelyek a klímaváltozással kapcsolatban minden korosztályhoz szólnak.

A honlapon klímahíreket, innovatív trendeket, zene- és programajánlót is közölnek, az Én mit tehetek? menüben pedig gyakorlati tanácsokat is adnak a környezetvédelemhez.

A köztársasági elnököt kérdezték a paksi atomerőmű bővítéséről, erről Áder János azt mondta: az egyik cél, hogy a klímaváltozást okozó gázokért felelős fosszilis energiahordozók használatát visszaszorítsuk, a másik, hogy megtartsuk a fejlődés további feltételeit, ezért energiára van szükségünk. Mint mondta, amíg nem tudjuk megoldani a fölösleges nap- és szélenergia tárolását, alaperőművekre van szükség, ma ezt az üvegházhatású gázok növelése nélkül csak nukleáris erőművel lehet elérni.