Táltosok és sámánok voltak az ősmagyar hitvilág kulcsfigurái

Az ősmagyarok hittek a természeti erőkben, a napban, a holdban, a csillagokban, és a nemzetség ősanyjában. A táltosok és sámánok különleges erővel rendelkeztek a honfoglaló magyarok hite szerint.

A táltos. Forrás: László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Az ősmagyarok hite szerint a táltosok tudtak kapcsolatot létesíteni a három világrész között, amelyben az ősmagyarok hittek. Az ősmagyar hitvilág szerint ugyanis háromosztatú volt a világ. A felsőben éltek az istenek, a középsőben az emberek, az alsó pedig az alvilág vagy a túlvilág volt. 

Táltosok Forrás: László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról

Temetkezési szokásainkból is megismerhető az ősmagyar hitvilág

Ezt a három világrészt az égig érő fa kötötte össze, amely megmaradt a népmeséinkben is. Jó példa erre az égigérő paszuly, amikor a mesehősnek azon kellett felmásznia az égbe.

Az ősmagyarok hite szerint a halál után a test elvált a lélektől és vándorútra kelt. Át kellett kelnie hegyeken, völgyeken, folyókon, tavakon. A jó lélek az égbe, a rossz pedig az alvilágba került. Ez a misztikus utazás szintén fennmaradt többek között a Fehérlófia mesénkben. A honfoglalás kori magyar sírokba a halott lovát is eltemették. 

Fehérlófia Forrás: Jankovics Marcell filmje

Úgy gondolták, hogy az elhunytnak erre szüksége lesz a másvilágon. Ugyanígy  mellé temették a használati tárgyait is, ezek a régészeknek kiváló anyagot szolgáltatnak mindahhoz, hogy a honfoglalás kori magyar életmódot rekonstruálják.

A túlvilág és az e világ között az ősmagyarok szerint kapcsolat létezett. 

Az ősmagyar hitvilágban mind jó, mind pedig ártó szellemek léteztek. Az ártókat például lánccsörgetéssel igyekeztek elűzni, jó szellemeknek  a tündérek, rosszaknak pedig a démonok számítottak.

Hadúr, a főisten

Az egyik főistennek Hadúr számított, aki a tűz és a háború istene volt. Az ősmagyarok hite szerint a világ tetején élt, páncélt viselt, Arany Atyácska fia, a Napkirály és a Szélkirály testvére volt, és hosszú hajat hordott. Ő volt az is, aki leküldte Attila hun fejedelemnek Isten kardját, amely a kiválasztottságot jelképezte. A sámánok nemcsak az ősmagyaroknál, hanem a Belső-Ázsiában és Szibériában élő nomád népeknél is megtalálhatók. 

A sámánok olyan kiválasztottak, akik gyógyító erővel bírnak. Többek között Reguly Antal, Diószegi Vilmos, Hoppál Mihály utazott el Belső-Ázsiába, hogy a sámánok szertartásairól leírásokat, később filmfelvételeket készítsenek.

Sámán a Bajkál-tónál 2009-ben Forrás: Wikipedia

Ezek a kutatási eredmények segítenek jobban megismerni a magyar sámánokat vagy a táltosokat is. Ők gyógyítók és tanácsadók, akik képesek voltak arra, hogy révületbe essenek. Már a gyermek születésekor keresték és felfedezték a kiválasztottság jeleit. Ilyennek számított, ha valakinek hat ujja volt vagy burokban született. A táltosokat már gyermekkorukban felkészítették az előző nemzedék táltosai. Népmeséinkben őrzik emléküket a táltos paripák. Ugyanis a táltosok az ősmagyar hit szerint képesek voltak az átalakulásra, arra, hogy állattá váljanak.

A révülés azt jelentette, hogy szertartásukon doboltak és olyan növényi anyagokat fogyasztottak, amelytől módosult tudatállapotba kerültek, így képesek lettek kapcsolatot létesíteni a szellemvilággal. 

A szellemek üzenetét közvetítették, esetleg összefüggéstelen szövegek elmondásával, amit a szertartáson részt vevők hallhattak, majd értelmezhettek. A táltosoknak meg kellett küzdeniük állatokkal, például bikákkal és természeti erőkkel, köztük a tűzzel. A sikeres harcot pedig úgy értelmezték elődeink, hogy az jó hatással van a mezőgazdaságra és az időjárásra.

Az életfa. A táltosok képesek voltak átjárni a szinteken Forrás: Demokrata.hu

Táltosok és regősök

A regősök képessége az énekmondás volt. Mivel az ősmagyarok még nem írták le a történeteiket, így kiemelkedő szerepet játszottak a nemzedékről nemzedékre szálló szájhagyományok, az elmesélt történetek. 

A regősök hangszereik segítségével, verses előadással színesítették előadásukat. Ők regélték el az eredetmondákat, a nagy fejedelmek történeteit, így például Attila hun királyét, példaképül állítva őket az ősmagyaroknak. 

A regősök is úgy örökítették át a mesterségüket, mint a táltosok. Akit kiválasztottak regősnek, betanították az idősebb nemzedék tagjai, ha az illető rendelkezett különleges énekmondó képességgel.

A regősök énekei tovább éltek a kereszténység felvétele után is, erre jó példa az alábbi dalrészlet, amelyben együtt van jelen a csodaszarvas motívuma és a keresztény hit:

Regölés

„Amott kerekedik egy fekete felhő,
Abban legelészik csodatévő szarvas,
Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga,
Száz misegyertya, gyújtatlan, gyulladjék,
Oltatlan, aludjék!
Haj, regő, rejtem,
Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

Összegezve, az ősmagyar hitvilág nagyon sokszínű és izgalmas volt. Kiemelkedően fontos részét alkotta az ősök tisztelete, ami példaként szolgálhat nekünk is. Ugyanígy gazdag népmesekincsünk is az őseinknek, az ő hitüknek köszönhetők.

 Az ősmagyar hitvilág szerint:

1. a legfőbb isten a Hadúr,

2. háromosztatú a világ,

3. és a táltosok, illetve a sámánok varázserővel rendelkeztek.