Egyes kórházak csak az ágyaik felét használják ki

Fél gőzzel üzemel több kórház: hely lenne a betegeknek, de hiányozhat a pénz a kezelésükre.

Jelentős különbségek vannak az országban, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire használják ki a kórházak a rendelkezésükre álló ágyakat. Míg például Budapesten az 1918 ágyas Honvédkórházban 80 százalék felett volt tavaly a kihasználtság, addig ugyanez a szintén fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban, 558 ágy esetében 59 százalék volt – tudtuk meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban Országos Egészségbiztosítási Pénztár) legfrissebb, tavalyi évre vonatkozó jelentéséből. A 2016-os évben a lista végén szerepelt még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, ahol a kapacitás csupán 51 százalékát használták ki, és a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház is 53 százalékkal.

A felsorolt intézményeknél gyakran voltak üres, kihasználatlan ágyak. Fontos azonban leszögezni, hogy az sem jó, ha túl magas az ágykihasználtság, hiszen ez veszélyeztetheti a biztonságos betegellátást. Lényeges ugyanis, hogy legyen szabad kapacitás a váratlan esetekre. Magyarországon ehhez képest tavaly is volt néhány olyan intézmény, ahol rendkívül magas, akár száz százalék feletti volt az ágyak kihasználtsága, de ez inkább a kisebb, alacsony kapacitással rendelkező és rehabilitációt, valamint krónikus ellátást nyújtó intézmények esetében volt így. Ilyen például a Sárvári Szent László Kórház vagy a Parádfürdői Állami Kórház.

Hazánkban országosan összesen 69 282 volt tavaly a kórházi ágyak száma, ezeken pedig nem kevesebb, mint 2 383 363 embert kezeltek. Közülük 80 253-an vesztették életüket, és 230 935 embert helyeztek át más osztályra. Az ágyak átlagos kihasználtsága 75 százalékos volt, ami összességében megfelelőnek mondható.

– Hiába van egy kórháznak sok ágya, ha ehhez képest az egészségbiztosító által adott havi finanszírozás alacsony, akkor nem fogja kihasználni a meglévő helyeket – mondta korábban a helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Így előfordulhat akár az is, hogy hiába félig üres egy osztály, a betegnek várnia kell a felvételre, mert nincs pénz a kezelésére. Kincses Gyula szerint ilyenkor a kórház jelezheti a fenntartónak, hogy nem tudja kihasználni a kapacitásait, mert nem elegendő a fenntartásra fordítható költségvetési támogatás.

A kórházak emellett nem szívesen csökkentik az osztályok méretét sem az egyébként kihasználatlan ágyak feladásával. Ennek pedig Kincses Gyula szerint nem a finanszírozás az oka, hanem a presztízsveszteségtől való félelem. – Nagyon kevesen merik kimondani, hogy nem kell 26 ágy egy osztályra, mert 18 is elég. Attól félnek ugyanis, hogy ha csökken az ágyak száma, kevesebb lesz az egészségbiztosítási hozzájárulás, támogatás összege is.

Érdekes az is, hogy míg tavaly a kórházi osztályokra több mint kétmillió pácienst vettek fel, addig sokkal kevesebb ember részesült egynapos ellátásban. Csupán 274 701 fő esetében végezték el a szükséges beavatkozást úgy, hogy a betegnek nem kellett befeküdnie a kórházba. Vagyis még mindig messze vagyunk attól a vágyott céltól, hogy az egynapos beavatkozásokkal gyorsuljon a gyógyulási és így az otthon töltött idő. A beavatkozás után néhány órával általában a sérv-, szürkehályog-, szemhéj- vagy bizonyos urológiai, nőgyógyászati és plasztikai sebészeti műtéteknél mehet haza a beteg. Az, hogy ezt végül megteheti-e, függ a szociális helyzetétől is, hiszen ha otthon nem megfelelők a körülmények, nem engedik haza.

A helyzeten valamelyest javíthat, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ novemberben arról tájékoztatott: nyolcmilliárd forint uniós forrásból tizennyolc kórházban építenek ki és fejlesztenek egynapos sebészeti részlegeket 2020-ig. Ha ez az új rendszer hatékonyan működik majd, a várakozások szerint rövidülnek majd a várólisták, és a pácienseknek nem kell a beavatkozás után napokat az intézményben tölteniük.

A tavalyi évre vonatkozó NEAK-jelentésből megtudtuk azt is: az ezernél több ággyal gazdálkodó fővárosi intézmények, mint a Szent János, a Jahn Ferenc, a Péterfy Sándor utcai kórház vagy a Honvédkórház esetében az ágykihasználtság 72 és 80 százalék között mozgott, ami nemzetközi összehasonlításban is ideálisnak mondható.

Nem egységes azonban, hogy hol mennyi ágy jut a betegekre. Amíg ugyanis tízezer lakosra kifejezetten sok, 46 ágy jutott az idén januárban az egyébként gyenge kihasználtságot produkáló Nógrád megyében, addig ugyanez a szám Veszprémben és Győr-Moson-Sopronban is csupán 36 volt. Budapesten a legjobb a helyzet, ahol 64 ágy jutott tízezer lakosra.