Jó hír: javult a magyar gyerekek szövegértése

A javuló eredményeket az Emmiben az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.

Jobb eredményt értek el a 10 éves magyar diákok az egyik legjelentősebb nemzetközi szövegértési felmérésen, mint valaha – derült ki a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS), vagyis magyarul a Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálat legfrissebb, lapunk által megismert részletes eredményeiből. A Magyar Nemzet információi szerint a javuló eredményeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.

A PIRLS 4. évfolyamra járó gyerekek szövegértési képességeit vizsgálja, de emellett a tanulók, a tanárok és az intézményvezetők egy-egy háttérkérdőívet is kitöltenek, amely egyebek közt általános szociokulturális és demográfiai kérdéseket tartalmaz. Azért éppen ennél a korosztálynál mérik fel az olvasási ismereteket az Oktatási Hivatal PIRLS-szel kapcsolatos tájékoztatója szerint, mert a 4. évfolyam vége fontos fordulópont a tanulási folyamatban, ekkorra a tanulók rendszerint megtanultak már olvasni, és ezt a képességüket a további tanulás, önálló ismeretszerzés céljaira kezdik használni.

A PIRLS-t 2001 óta ötévente veszik fel. A legutóbbi, 2016-os mérésben 50 ország csaknem 320 ezer tanulója vett részt, hazánkból pedig 4623 tanuló töltötte ki a tesztet. Míg 2001-ben 543, 2006-ban 551, 2011-ben pedig 539 pont lett a magyar tanulók átlageredménye, a 2016-os vizsgálat során már 554 pontot értek el, vagyis az eddigi legjobb eredményt. Ezzel hazánk egyike annak a 18 országnak, ahol javultak a szövegértési képességek. A legjobban olvasó diákok egyébként Oroszországban (581 pont), Szingapúrban (576 pont), Hongkongban (569 pont), Írországban (567 pont) és Finnországban (566 pont) találhatók. A felmért országok közül Magyarország a 13. helyen szerepelt, míg öt évvel ezelőtt még csak a 20. helyen álltunk. A V4-országokhoz képest sincs okunk szégyenkezni, egyedül a lengyel diákok értek el nálunk jobb eredményt (565 pont), míg a cseh (543 pont) és szlovák (535 pont) diákok egyaránt gyengébben szerepeltek. Ehhez hasonlóan kevésbé születtek jó eredmények a szomszédos Szlovéniában vagy Ausztriában, de megelőztük többek közt az USA-t, Németországot, Dániát és Belgiumot is.

A PIRLS eredményeit értékelő elemzés szerint többek közt azokból lesznek a szövegeket jól megértő diákok, akik otthonában tanulást segítő eszközök találhatók, például könyvek, elektronikus eszközök. Emellett az is befolyásolja a kérdést, hogy a tanuló szülei mennyire szeretnek olvasni vagy hogy gazdasági szempontból mennyire hátrányos helyzetű az iskola, ahova járnak. Utóbbi Magyarországon kardinális kérdés, hiszen a jelenlegi oktatási rendszer egyik legnagyobb kritikája, hogy sokszor az iskolák nem képesek kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. A PIRLS eredményei szerint a magyar gyerekek 37 százaléka hátrányosabb helyzetű intézménybe jár, ami a nemzetközi átlagnál (29 százalék) jóval magasabb. Míg az ilyen típusú intézménybe járó magyar diákok átlagosan 522 pontot teljesítettek a PIRLS-ön, addig a legjobb helyzetű intézménybe járó diákok 579-et, vagyis hatalmas, 54 pontos a szakadék a teljesítmények között. Ez a különbség a 2011-es eredményeknél még 57 pont volt.

Megdöbbentő eredményeket kapunk, ha azon magyar intézményeket látogató kisdiákok eredményeit nézzük, akik iskolájában az igazgató bevallása szerint nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányi sikerekre. A felmérésben részt vevő gyerekek mindössze 3 százaléka látogat ilyen intézményt, ám az ő átlagos pontszámuk 621 (!) volt, ami a válaszadó országok közül a legjobb eredménynek számít. Olyannyira jónak számít, hogy még Szingapúrt (615 pont) is megelőzi. Viszont azon iskolák esetében, ahol a tanulmányi siker kevéssé hangsúlyos, az átlagpontszám csak 540 volt.

Ugyancsak érdemes a PIRLS eredményeit az iskolai bántalmazás (a hazánkban gyakran angolul említett, bullying) szempontjából megnézni. A magyar gyerekek 60 százaléka arról számolt be, hogy szinte sosem bántják őket társaik, az ő átlagpontszámuk 563 volt. Ugyanakkor a heti rendszerességgel bántalmazást elszenvedő diákok – vagyis a felmérésben résztvevők 9 százaléka – eredményei csaknem 40 ponttal gyengébbek.

Általános jelenség, hogy a lányok magasabb pontszámot érnek el szövegértésben, mint a fiúk, ez a vizsgált 50 ország közül 48-ra volt igaz. Hazánkban ez azt jelentette: egy kislány átlagosan 561 pontot ért el, míg egy kisfiú csak 548-at. A PIRLS arra is kíváncsi volt, mennyire szeretnek a gyerekek olvasni. Bár talán evidencia, hogy az olvasást leginkább kedvelő gyerekek jobban teljesítettek, mégis örömteli fejlemény, hogy a magyar gyerekek nagyobb arányban számoltak be arról, hogy nagyon szeretnek olvasni (35 százalékuk állította ezt), mint 2011-ben (26 százalékuk). Igaz, a nemzetközi átlagtól még a 2016-os eredmény is elmarad. A teszt eredményeiből az is látszik, hogy míg az előző felmérésen csak a gyerekek 41 százaléka állította azt, hogy magabiztosan olvas, ez a tavalyi évre 48 százalékra nőtt, ami a többi országhoz viszonyítva is jónak számít.

Az viszont már aggasztó eredmény, hogy a magyar 10 éves gyerekek 43 százaléka arról számolt be, hogy szinte mindennap fáradtnak érzik magukat, mikor iskolába érkeznek. Ez jóval magasabb eredmény a 32 százalékos nemzetközi átlagnál. Sőt: a PIRLS-ön legkiválóbban teljesítő orosz diákokat is megelőzzük, akiknek csak 23 százaléka számolt be mindennapos fáradtságról. Ugyanakkor azok a magyar diákok, akik napi fáradtságról számoltak be, valamivel jobb eredményt értek el azon társaiknál, akik saját bevallásuk szerint sosem fáradtak, míg a legjobban a magukat csak néha fáradtnak vallók teljesítettek. A felmérés azt is megkérdezte a gyerekektől, éhesen érkeznek-e az iskolába. Csaknem 20 százalékuk válaszolt igennel (a nemzetközi átlag rosszabb, 26 százalék volt), és ők alacsonyabb pontszámmal is teljesítették a PIRLS-t.

A PIRLS aszerint is értékelte a diákok teljesítményét, hogy tanítóik mennyire elégedettek munkájukkal. Míg 2011-ben a tanárok 53 százaléka volt elégedett, ez 2016-ra már csak 48 százalékra csökkent, ami jóval az 57 százalékos nemzetközi átlag alatt van. Nem meglepő, de az elégedettebb pedagógusok tanítványai jobban teljesítettek a PIRLS-ön, ami a magyar diákok esetén átlagosan csaknem 20 pontos teljesítménykülönbséget eredményezett.

Az, hogy a PIRLS eredményei javuló tendenciát mutatnak, mindenképpen biztató hír a tavaly nyilvánosságra került, lesújtó PISA-jelentés után. Mint ismert, a PISA is vizsgálta a diákok szövegértését (a természettudományos és matematikaismeretek mellett), igaz, az idősebb, 15 éves korosztályon. Ott viszont a 2015-ös eredmények szerint Magyarország a 470 pontos átlagával csak kulloghatott az OECD-országok 493 pontja után. A kudarcos eredményeket az Emmi részben azzal magyarázta, hogy a PISA-t a korábbiakkal ellentétben nem papíralapon, hanem számítógépen vették fel. Már csak emiatt is kár, hogy hazánk nem vett részt a PIRLS kifejezetten online olvasást vizsgáló, ePIRLS nevű felmérésen, amely eredményeit szintén a keddi napon publikálták. Igaz, a PIRLS-ben részt vevő 50 ország közül mindössze csak 14 vállalkozott a 2016-ban első alkalommal felvett online mérésre. Az eredmények szerint a digitális szövegértésben az alábbi országok teljesítettek a legjobban: Szingapúr (588 pont), Norvégia (568 pont), Írország (567 pont). Érdekesség, hogy akár csak a papíralapú olvasás esetén, az online világban is a lányok bizonyultak ügyesebbnek.

Arra egyébként a PIRLS egyik háttérkérdőíve is rákérdezett, hogy a tanárok milyen gyakran adnak olyan olvasással kapcsolatos feladatot a diákoknak legalább heti egyszer, amely során használniuk kell a számítógépet. Az eredmények szerint átlagosan a magyar diákok 18 százaléka kap ilyen jellegű feladatokat. Utóbbi nagyságrendileg megfelel a nemzetközi átlagnak, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az USA-ban ez már majdnem dupla annyi, 34,5 százalék volt.