Bár az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy eltitkolja a munkaerőhiány mértékét a közszférában – a Központi Statisztikai Hivatal már 2016 első negyedéve óta nem tud friss adatot közölni, mert az üres álláshelyekről szóló adatok nem érkeznek be a hivatalhoz –, a lapunk által átböngészett állásportálok, valamint állami cégek és szervek állásajánlatai alapján úgy tűnik: a közszférát is megbéníthatja a munkaerőhiány. A kormányportálon például 2014 júniusától mostanáig összesen 766 álláspályázatot hirdettek meg; főleg a Nemzetgazdasági Minisztérium keres állandóan új kollégákat, hiszen 247 pozícióra várták a reménybeli jelentkezőket, de a Földművelésügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium is állandó munkaerőhiánnyal küszködik a jelek szerint.
A Miniszterelnökségnél azonban stabil a helyzet, több mint három év alatt mindössze egyetlen betöltetlen álláshely okozott némi gondot.
A Belügyminisztérium által működtetett Közigallas.gov.hu oldal szerint jelenleg 3038 közalkalmazotti vagy köztisztviselői állásra lehet pályázni. Ezek közül közel hatszáz tanári állás, több száz orvost is keresnek, és rengeteg önkormányzat ügyintézőket próbálna magához csábítani. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál november végén jelent meg 20-30 álláslehetőség, főleg főnyomozókat toboroznak a Tállai András által irányított szervezethez. A Magyar Államkincstárnál 32, a Magyar Nemzeti Banknál viszont csak 11 álláspályázatot találtunk.
Az állami cégek közül a MÁV áll a legrosszabbul.
Tegnap a vasúttársaságnál 262 aktuális álláshirdetés futott: pályamunkásból, kocsirendezőből és váltókezelőből is keresik az utánpótlást. A probléma és a kétségbeesés méretét jól mutatja, hogy 35 ezer forintot kap az a dolgozó, aki új embert visz a vasúttársasághoz. A BKV-nál is feszült a helyzet a munkaerőhiány miatt: buszra, trolira és villamosra is sofőrt keresnek, 21 éves kor fölött bárki megfelel, akinek jogosítványa van. A rendőrség honlapján is bőven lehet válogatni a lehetőségek közül: az egyszerű járőrtől a szolgálatirányító parancsnokig a hierarchia szinte valamennyi lépcsőfokára keresik a legrátermettebb embert. A Magyar Postánál is új karriert lehet kezdeni, hiszen az állami társaság legalább 110 alkalmazottat szinte azonnal fel tudna venni. Üres állások várnak betöltésre Debrecentől Mosonmagyaróvárig, a betanított kézbesítőtől a postavezetőig megannyi pozícióra keresik a kollégákat.
Miközben a közigazgatásba, közszférába folyamatosan várják az embereket, a kormány épp az ellenkezőjét kommunikálja. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még 2016-ban jelentette be a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési tervét. A versenyszférában szintén jelentős gondot okozó munkaerőhiányt pedig épp a közigazgatásból érkezőkkel próbálnák orvosolni. – A magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai erősen fogynak, a belső utánpótlás a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat, ahol szektoronként 100-200 ezer fős tartalék rejlik – mondta október végén Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a közigazgatás területén politikai döntés kérdése, hogy a területen dolgozók beléphessenek a munkaerőpiacra.
Az állami karrier jelenleg nem túl csábító, hiszen közeledés sincs a kormány és az érdekképviseletek között a bérrendezés ügyében.
Ez pedig azt jelenti – mint azt korábban megírtuk –, hogy az önkormányzati tisztviselők szinte bizonyosan sztrájkba lépnek január 12–15. között. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyomatékosította: a közszférában dolgozó 680 ezer ember között nincs egyetlen elégedett sem. – Ha most vasárnap rendeznék a választást, sok településen elmaradna, mert már a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti a szakemberhiány. A megalázóan alacsony bérek miatt tömegesen hagyják el a pályát – fogalmazott. Úgy véli, a kormány ugyanilyen kevés figyelmet fordított a diplomások bérére, de közben a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatosan emelkedett. Ezért szeretnék elérni a bruttó 245 ezer forintos diplomás-minimálbér bevezetését. Csak abban bízhatnak a szakszervezetek, hogy a kormánynak semmiképp nem érdeke, hogy közvetlenül a választás előtt állami dolgozók sztrájkjáról szóljanak a hírek.
