Egy évvel ezelőtt számolt be a Heol arról, hogy történelmi zarándokhellyé válhat az egykori recski kényszermunkatábor helyszíne. A központi költségvetésből 280 millió forintot különítettek el erre a célra. A portál most utánajárt, mi valósult meg a tervekből.
Nagy Sándor, a település polgármestere kérdésükre válaszolva azt mondta, tudomása szerint semmilyen munka nem folyt a területen, de közölte, hogy Somssich Tamástól, a Recski Szövetség Egyesület főtitkárától remélhetnek választ a kérdésre.
A főtitkár megerősítette, hogy valóban nem kezdtek hozzá a munkálatokhoz. Hozzátette: a késedelem okairól nemrég egyeztettek a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársaival. A fórumon Boross Péter egykori miniszterelnök, az intézet képviselője elmondta, hogy a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt egyelőre nem tudtak érdemi munkát folytatni.
A terület egyébként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában van. Annyi bizonyos, hogy heteken belül ismét a kormány asztalára kerülhet a téma, és várhatóan jövőre valóban megkezdődhetnek a tényleges munkálatok – teszik hozzá.
A Heol felidézi: a kormány egy évvel ezelőtt döntött a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként működtetett létesítmények emlékhellyé nyilvánításáról. Akkor elhangzott, hogy a helyszíneken emlékhelyeket hoznak létre, illetve a meglévőket felújítják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozott arról, hogy a meglévő Recski Nemzeti Emlékpark teljes újjáépítésére is sor kerül.
