Elmondta: bár időnként figyelembe vehető a munkaerőpiac aktuális elvárása, de ezt az alaptanterv tervezésnél nem lehet megtenni. Példaként azt említette: nem tudni, hogy mire az idén első osztályba lépett gyerekek 2034-ben lediplomáznak, milyen szakmák lesznek akkorra. A gyermekek iskola leterheltségével kapcsolatban úgy nyilatkozott: ez azzal is csökkenthető, ha élményt ad az iskolában végzett munka. Azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy vannak iskolák, ahol heti 40 órás a tanítás.
A professzor szavaiból kiderült az is: pillanatnyilag szakmai viták folynak arról, hogy a gyermekek tanulmányaik során tegyenek-e alapvizsgát, és ha igen, azt mikor tegyék, és az „belépője” legyen-e egy majdani érettséginek. Hogy a tankötelezettségnek mi legyen a korhatára, arról viszont nem a nat rendelkezik.
„Lehet sok jó dolgot bevezetni, de az elmúlt évek és évtizedek is azt mutatják, hogy előkészítetlenül inkább visszaütnek” – ezt már annak kapcsán mondta Csépe Valéria, hogy szükség lenne-e kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésére. Szerinte általánosságban véve ez „támogatható”, de komoly előkészítést és magasabb szintű döntést igényel. Például fel kell mérni, hogy egy plusz osztály bevezetéséhez van-e elegendő humánerőforrás, kialakíthatóak-e a megfelelő infrastrukturális feltételek és van-e hozzá kellő pénzügyi háttér. Hangsúlyozta: a gyerekek alapkészségei a legfontosabbak, ezek határozzák meg a későbbi előmenetelt, ezért bírálta, hogy a matematikában olyankor tanítanak aránypárokat, mikor annak megértésére csak a gyerekek 30 százaléka képes még.
A miniszteri biztos szerint a nat megújításán dolgozó szakemberek célja, hogy időtálló alaptantervet készítsenek, hiszen az eddigiek alig éltek meg több időt, mint öt év. Csépe Valéria megjegyezte: „ijesztően nagy a várakozás” a nat korszerűsítése kapcsán, holott az alaptanterv „nem varázsszer”.
