Visszautasította a szándékos félretájékoztatás vádját, és a kárenyhítés érdekében kifejtett tevékenységüket részletezte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) egykori vezérigazgatója, a vörösiszapper elsőrendű vádlottja hétfőn a Győri Törvényszéken, a megismételt elsőfokú tárgyalás negyedik napján.
A szándékos félretájékoztatás feltételezése „fájó pont” mindenkinek; nem volt előjele a gátomlásnak, sem akkor a Mal Zrt. számára, s utólag a szakértők szerint sem – hangoztatta Bakonyi Zoltán. Meghallgatásakor az értesítési kötelezettséget mint vádpontot érintve annak a véleményének adott hangot, hogy a vádlottak közül senki sem tudhatta a 10-es tározó tönkremenetelének az okát, így semmilyen következtetés nem várható senkitől „sem az előzményekre, sem az utóhatásokra” vonatkozóan.
Kitért arra is: Kolontárnak és Devecsernek volt katasztrófavédelmi terve, amelynek a speciális melléklete volt, hogy mit kell tenni gátszakadáskor. Nem volt azonban riasztási lánc, és nem tartottak gyakorlatokat sem erre vonatkozóan – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelmi törvényben egyértelműen meg van fogalmazva, hogy minden érintettet – így a Mal Zrt.-t is – a hatóság von be a cselekvésbe, és ez ebben az esetben is így történt. A hatóság közölte a Mallal, hogy mit kell csinálni, s hatóránként adtak jelentést arról, hogyan állnak a munkával – tette hozzá.
Kifejtette: a katasztrófa perceiben egyebek mellett leállították a gyárat, információkat adtak, segítséget nyújtottak, folyamatosan a helyszínen voltak, részt vettek a koordinációs és tábornoki értekezleten, állandóan rendelkezésre álltak, mérőeszközöket készítettek a helikopteres mérésekhez, és védőgátat építettek.
Bakonyi Zoltán meghallgatása kedden folytatódik a Győri Törvényszéken.
A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása tavaly december 11-én kezdődött, miután az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj-eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
