Balog Zoltán a találkozó után közölte, hogy a tárgyalások eredményeként módosították azt a bérmegállapodást, amelyről korábban megegyeztek. Mint mondta, a lépésnek két oka volt: az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, a másik pedig, hogy ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját – írja az MTI.
A miniszter emlékeztetett, hogy 2016 nyarán állapodott meg a kormány és a reprezentatív szakszervezetek a többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, illetve orvosi bérfejlesztésről. Így 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek fizetése pedig tavaly novemberben 50 ezer forinttal nőtt. A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett, tavaly novemberben 12 százalékkal.
A következő lépcső idén novembertől lett volna esedékes egy 8 százalékos emeléssel, ezt hozta most előre a kormány – emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a jövő év novemberében további 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók.
Az előrehozott béremeléssel így a 2016 szeptembere és 2018 januárja közötti időszakban a szakdolgozói átlagbérek 53 százalékkal emelkedtek. Kiemelte, hogy a mentődolgozók idén januártól külön is kaptak 10 százalékos fizetésemelést, és rájuk is vonatkozik az előrehozott 8 százalékos szakdolgozói béremelés.
Balog Zoltán példaként elmondta, hogy egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló alapfizetése a 2016 januári 268 607 forinthoz képest most 382 354 forintra emelkedik, a következő béremeléssel pedig 412 900 forint lesz.
Hozzátette: a mostani döntés 80 ezer szakdolgozót érint, költségvetési vonzata 19 milliárd forint. Kiemelte, hogy a munkavállalók február 20-án, bérkülönbözet formájában fogják megkapni az emelést, majd márciustól már az emelt alapbért utalják számukra.
Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: a legnagyobb eredményt érték el, a kormány megértette azokat az érveket, amelyeket felsorakoztattak a tárgyalások során.
A szakszervezeti vezető elmondta: a bérmegállapodás módosítására azért volt szükség, mert az amúgy örvendetes 2017-es és idei minimálbér- és a garantált bérminimum emelkedés miatt a korábban kialkudott bértáblában szereplő összegek „összecsúsztak”.
– A sztrájktárgyalások tovább folytatódnak a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között – mondta Cser Ágnes. Többek között az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók bérfejlesztéséről, a munkaruháról, a védőnők helyzetéről és a szakdolgozók fogászati ellátásáról lesz szó.
Kifejtette: „még az út elején tartunk”, hiszen a szakszervezetek célja továbbra is az, hogy az egészségügyi bérek elérjék az európai uniós átlagkereset 75 százalékát. – Ezt a hatalmas szakadékot kell most nekünk lépésről lépésre kitölteni, és utolérni a V4-et – emelte ki Cser Ágnes.
Azzal kapcsolatban, hogy a napokban bérkövetelési igénnyel állt elő a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), Balog Zoltán miniszter azt válaszolta, a kormány a reprezentatív szakszervezetekkel tárgyal, és bízik abban, hogy az általuk kivívott megállapodás világos üzenet mindenki számára. Cser Ágnes ehhez hozzátette: a FESZ minden követelése szerepel az MSZ EDDSZ sztrájkköveteléseiben, így a FESZ-nek csak örülnie kell az elért eredményeknek.
A Népszava már szerdán megjelent számában azt írta, értesüléseik szerint a kormány előrehozza az egészségügyi szakdolgozók novemberre ígért 8 százalékos béremelését.
A Civitas Intézet keddi konferenciáján egyébként olyan javaslat is elhangzott, hogy jöjjön létre újra külön egészségügyi minisztérium a problémák kezelésére.
