Kvótaper: a kormány szerint kettős mércét alkalmaz az EB

Völner Pál azt mondta, a döntést több ország sem hajtotta végre érdemben.

MN
2018. 01. 04. 15:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Völner Pál arra reagált, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban.

A magyar kormány képviselője az MTI összefoglalója szerint úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra. Az államtitkár szerint egyértelműen erre utal, hogy miközben három tagállam ellen indul per, addig például Ausztria kevesebb mint 1 százalékban, Szlovákia 1,8, Bulgária 4,6, Spanyolország 14, Franciaország pedig 24,5 százalékban teljesítette a befogadási elvárásokat.

A perbe fogott államokat már nem lehet befogadásra kötelezni, ugyanakkor pénzbírsággal fenyegetik őket – mondta, megjegyezve: ez felveti a kérdést, hogy aki 1 százalékot teljesített, annak miért nem kell a maradék 99 százalék után fizetnie.

Völner Pál szólt arról is, hogy megjelentek a felső korlát nélküli betelepítéshez kapcsolódó olyan javaslatok, amelyek nagyobb szerepet szánnak a különböző nem állami szervezeteknek (NGO) a migránsok befogadásának, áthelyezésének segítésében. „Ez megint Soros György szervezeteinek megerősödését mutatja” – mondta, hangot adva azon álláspontjának, hogy az unió vezetői továbbra is a tagállamokra kényszerítenék a migrációs hullámot.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a kormány azonban ellenáll ennek a szándéknak. A tavaszi választásoknak pedig azért is nagy a tétje, mert olyan kabinetre van szükség, amelyik ebben a kérdésben következetes, nem maszatol, nem állítja azt, hogy nincs Soros-terv és kvóták, amikor a valóság és különböző szervezetek, személyek nyilatkozatai ennek ellenkezőjéről szólnak – fejtette ki.

Völner Pál kérdésre válaszolva azt valószínűsítette, hogy az Európai Bíróság pere akár egy évnél is tovább húzódhat, a lehetséges bírság összegéről azonban nem kívánt nyilatkozni, mivel szerinte Magyarország meg tudja majd védeni álláspontját.

Ugyancsak csütörtökön Andrej Babis cseh miniszterelnök leszögezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kvótapernek ne legyen semmilyen hatása Csehországra. A kormányfő azt mondta, meg akarja vitatni a kérdést az Európai Bizottság elnökével. „Nem tartom ugyanis normálisnak, hogy az Európai Bizottság ellenünk eljárást indított, de ez nem érinti azokat az országokat, amelyek befogadtak tizenkét úgynevezett migránst” – fogalmazott. Hozzátette, hogy január 29-én Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassa vele a problémát.

Leszögezte: Csehország elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását. Rámutatott, hogy hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. „Szintén az a véleménye, hogy a kvóták nem hatékonyak” – jelentette ki Babis. Hozzátette, hogy tárgyalásokat folytat majd annak érdekében, hogy a V4-ek kvótákat elutasító álláspontjához más országok is csatlakozzanak. A cseh parlamenti pártok a menekültkvóták elutasításában egységesek és támogatják a kormány álláspontját.

Ismeretes, 2017 szeptemberének elején az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar és a szlovák kormány keresetét, amelyben a két ország vitatta a menedékkérők áthelyezésnek jogszerűségét. Pozsony akkor azt közölte, hogy beletörődnek a döntésbe, a magyar kormány viszont nem adta fel és tovább harcolt.

A magyar kormány akkori érvelése szerint az Európai Unió Bíróságán politikai döntés született, ami felháborító és felelőtlen. „A politika megerőszakolta az európai jogot” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter azt is mondta, hogy a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett, jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy „megvédjék az országot”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.