Kvótaper: a kormány szerint kettős mércét alkalmaz az EB

Völner Pál azt mondta, a döntést több ország sem hajtotta végre érdemben.

Völner Pál arra reagált, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban.

A magyar kormány képviselője az MTI összefoglalója szerint úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra. Az államtitkár szerint egyértelműen erre utal, hogy miközben három tagállam ellen indul per, addig például Ausztria kevesebb mint 1 százalékban, Szlovákia 1,8, Bulgária 4,6, Spanyolország 14, Franciaország pedig 24,5 százalékban teljesítette a befogadási elvárásokat.

A perbe fogott államokat már nem lehet befogadásra kötelezni, ugyanakkor pénzbírsággal fenyegetik őket – mondta, megjegyezve: ez felveti a kérdést, hogy aki 1 százalékot teljesített, annak miért nem kell a maradék 99 százalék után fizetnie.

Völner Pál szólt arról is, hogy megjelentek a felső korlát nélküli betelepítéshez kapcsolódó olyan javaslatok, amelyek nagyobb szerepet szánnak a különböző nem állami szervezeteknek (NGO) a migránsok befogadásának, áthelyezésének segítésében. „Ez megint Soros György szervezeteinek megerősödését mutatja” – mondta, hangot adva azon álláspontjának, hogy az unió vezetői továbbra is a tagállamokra kényszerítenék a migrációs hullámot.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a kormány azonban ellenáll ennek a szándéknak. A tavaszi választásoknak pedig azért is nagy a tétje, mert olyan kabinetre van szükség, amelyik ebben a kérdésben következetes, nem maszatol, nem állítja azt, hogy nincs Soros-terv és kvóták, amikor a valóság és különböző szervezetek, személyek nyilatkozatai ennek ellenkezőjéről szólnak – fejtette ki.

Völner Pál kérdésre válaszolva azt valószínűsítette, hogy az Európai Bíróság pere akár egy évnél is tovább húzódhat, a lehetséges bírság összegéről azonban nem kívánt nyilatkozni, mivel szerinte Magyarország meg tudja majd védeni álláspontját.

Ugyancsak csütörtökön Andrej Babis cseh miniszterelnök leszögezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kvótapernek ne legyen semmilyen hatása Csehországra. A kormányfő azt mondta, meg akarja vitatni a kérdést az Európai Bizottság elnökével. „Nem tartom ugyanis normálisnak, hogy az Európai Bizottság ellenünk eljárást indított, de ez nem érinti azokat az országokat, amelyek befogadtak tizenkét úgynevezett migránst” – fogalmazott. Hozzátette, hogy január 29-én Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassa vele a problémát.

Leszögezte: Csehország elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását. Rámutatott, hogy hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. „Szintén az a véleménye, hogy a kvóták nem hatékonyak” – jelentette ki Babis. Hozzátette, hogy tárgyalásokat folytat majd annak érdekében, hogy a V4-ek kvótákat elutasító álláspontjához más országok is csatlakozzanak. A cseh parlamenti pártok a menekültkvóták elutasításában egységesek és támogatják a kormány álláspontját.

Ismeretes, 2017 szeptemberének elején az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar és a szlovák kormány keresetét, amelyben a két ország vitatta a menedékkérők áthelyezésnek jogszerűségét. Pozsony akkor azt közölte, hogy beletörődnek a döntésbe, a magyar kormány viszont nem adta fel és tovább harcolt.

A magyar kormány akkori érvelése szerint az Európai Unió Bíróságán politikai döntés született, ami felháborító és felelőtlen. „A politika megerőszakolta az európai jogot” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter azt is mondta, hogy a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett, jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy „megvédjék az országot”.