A magyar kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon – hangsúlyozta az MTI összefoglalója szerint a kormányfő.
Ugyanakkor azt is mondta – utalva a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre –, hogy a magyar jogrendszer által elfogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország.
A nemzetközi jog alapján oltalomba vettek különböznek a migránsoktól. A migránsok illegálisan léptek be az ország területére, az 1300 ember „bekopogtatott az ajtón”, azzal, hogy védelemre szorul – tette hozzá. Mint mondta, ha valóban védelemre szorulnak, átmeneti oltalmat nyújtunk nekik, de abban a pillanatban, hogy már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok. Hozzátette: ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 ember tartózkodik.
Ismeretes, Molnár Zsolt jövő csütörtök reggelre összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület szocialista elnöke konkrét bizonyítékot szeretne látni az úgynevezett „Soros-tervről”, és a titokban befogadott 1300 menekülttel kapcsolatban is meghallgatná a kormányfőt. Az ügy előzménye, hogy Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Times of Malta című lapnak beszélt arról, hogy tavaly 1300-an kaptak menekültstátust Magyarországon, de a kormány ezt az érintettek biztonsága érdekében nem tette közzé.
Meghallgatná a miniszterelnöki válaszokat Szél Bernadett is, aki Németh Szilárd nyilatkozata ellenére sem marad távol. A Jobbik pedig az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen vár válaszokat a kormánytól, amelyhez már össze is gyűjtötték a szükséges aláírásokat.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kitért a kormányzat által „Stop Soros” névvel illetett tervezetre is. Azt mondta, hogy a három elemből álló migrációs törvénycsomag új helyzetet teremt, és mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja vagy folytatja az illegális migráció szervezését, támogatását. Ha folytatja, az új törvény rá is vonatkozik majd – fejtette ki.
A nemzeti konzultáció eredményével indokolt tervezet részleteiről kifejtette: külön fogják regisztrálni az illegális bevándorlást szervező, „inkább álcivilnek mondható”, fizetett aktivistákkal dolgozó szervezeteket. Nekik külön bevallásokat kell majd készíteniük, a pénzügyeiket „nagyítóval fogjuk nézni”, a migráció támogatására fordított összegre pedig – a szervezet költségvetésének alapján – 25 százalékos illetéket vetnek ki. Szerinte az európai uniós forrást is be kell vonni az elszámolás körébe. Az érintett emberek emellett nem mehetnek a határkörzethez – a reptér is a schengeni határnak minősül –, ha pedig nem magyar állampolgárok, az országtól is távol tartják őket – ismertette.
Arra a kérdésre, hogy kiket érinthet a távoltartás, úgy válaszolt: „mindenkit távol akarunk tartani Magyarországtól, aki olyasmit akar csinálni, ami magyar emberek érdekével alapvetően ellentétes”.
Kiemelte: azt akarják, Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik a felszólítás ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől.
A „Stop Soros” elnevezéssel kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: Soros György nyíltan el szokta mondani, hogy rengeteg pénzt fordít a migráció támogatására, szervezésére. Van egy terve – folytatta –, amely szerint a probléma a kerítés, Európa jövőjére pedig a migráció a megoldás. Ezzel szemben a magyar kormány szerint éppen fordítva van: a probléma a migráció, a megoldás pedig a kerítés – közölte.
„Nekünk az a kötelességünk, hogy most mindent megtegyünk azért, hogy a Soros-terv végrehajtását megakadályozzuk” – jelentette ki. Szerinte ez a választóvonal az ellenzék és a kormánypártok között: míg utóbbiak nemzeti konzultációt szerveztek, és most az ott megmutatkozó népakaratnak érvényt szereznek, addig az ellenzék támogatja a határkerítés lebontását, és elfogadná a kvótákat. „Számomra az ellenzék egy blokkban a bevándorlás és a migránsok oldalán áll” – fogalmazott.
Azt mondta, az ENSZ olyan dokumentumokat készül elfogadni, amelyek a világméretű népvándorlást támogatják. Jövő héten ezért a nemzetbiztonsági kabinet foglalkozni fog a világszervezet vonatkozó terveivel – közölte, hozzáfűzve: az Egyesült Államok nem véletlenül lépett ki az ENSZ-tárgyalásokból, mert úgy látják, hogy ott nekik hátrányos döntések születhetnek. „Osztom ezt az aggodalmat, ezen nekünk is el kell gondolkodnunk” – mondta.
Az interjúban szó volt a magyar–lengyel kapcsolatokról. A kormányfő elmondta: az év eleji személyes találkozó után telefonon is beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, és megerősítették, mindkét ország kitart korábbi migránspolitikája mellett, nem akarnak bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engednek. A Varsó ellen indított EU-s eljárásokról azt mondta: Lengyelország számíthat Magyarországra, és nem történhet meg az a szégyen, hogy egy becsületes tagállamot indokolatlan vádak alapján eljárás alá vonjanak.
Arról is beszámolt: dolgoznak egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán. Ezzel kapcsolatos dátumokról a visegrádi miniszterelnökök jövő pénteken esedékes budapesti találkozóján várható döntés – közölte.
Közelmúltbeli berlini látogatásáról Orbán Viktor kifejtette: előadásában arról beszélt, Kína nem veszély, hanem lehetőség. Közép-Európában olyan fejlesztéseket kell végrehajtani – például elektromos hálózatok összekapcsolása, gázvezeték-építés, közlekedési útvonalak kiépítése –, amelyekre vagy az EU regionális kohéziós alapjaiból lehetne forrásokat szerezni – ez azonban korlátozott –, vagy bankoktól, vagy ha azok drágák, akkor a kontinensen kívülről. Például Kínától, amely vállalja, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett finanszíroz közép-európai fejlesztési programokat – fejtette ki.
Beszélt bajorországi útjáról is, amelyet úgy értékelt: Bajorország megújított szövetségben van Magyarországgal, a bajor miniszterelnök pedig vállalta, hogy javaslatot tesz egy osztrák–magyar–bajor együttműködésre. A magyar gazdaság adatairól szólva pedig hangsúlyozta, hogy lassan mindenkinek lehet munkája, a bérek nőnek, a bérmegállapodás betartása pedig az ország sikerének első számú alapfeltétele.
