Orbán Viktor: Az 1300 ember „bekopogtatott az ajtón”

Abban a pillanatban, hogy már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek – mondta a miniszterelnök.

A nemzeti konzultáció eredményével indokolt tervezet részleteiről kifejtette: külön fogják regisztrálni az illegális bevándorlást szervező, „inkább álcivilnek mondható”, fizetett aktivistákkal dolgozó szervezeteket. Nekik külön bevallásokat kell majd készíteniük, a pénzügyeiket „nagyítóval fogjuk nézni”, a migráció támogatására fordított összegre pedig – a szervezet költségvetésének alapján – 25 százalékos illetéket vetnek ki. Szerinte az európai uniós forrást is be kell vonni az elszámolás körébe. Az érintett emberek emellett nem mehetnek a határkörzethez – a reptér is a schengeni határnak minősül –, ha pedig nem magyar állampolgárok, az országtól is távol tartják őket – ismertette.

Arra a kérdésre, hogy kiket érinthet a távoltartás, úgy válaszolt: „mindenkit távol akarunk tartani Magyarországtól, aki olyasmit akar csinálni, ami magyar emberek érdekével alapvetően ellentétes”.

Kiemelte: azt akarják, Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik a felszólítás ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől.

A „Stop Soros” elnevezéssel kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: Soros György nyíltan el szokta mondani, hogy rengeteg pénzt fordít a migráció támogatására, szervezésére. Van egy terve – folytatta –, amely szerint a probléma a kerítés, Európa jövőjére pedig a migráció a megoldás. Ezzel szemben a magyar kormány szerint éppen fordítva van: a probléma a migráció, a megoldás pedig a kerítés – közölte.

„Nekünk az a kötelességünk, hogy most mindent megtegyünk azért, hogy a Soros-terv végrehajtását megakadályozzuk” – jelentette ki. Szerinte ez a választóvonal az ellenzék és a kormánypártok között: míg utóbbiak nemzeti konzultációt szerveztek, és most az ott megmutatkozó népakaratnak érvényt szereznek, addig az ellenzék támogatja a határkerítés lebontását, és elfogadná a kvótákat. „Számomra az ellenzék egy blokkban a bevándorlás és a migránsok oldalán áll” – fogalmazott.

Azt mondta, az ENSZ olyan dokumentumokat készül elfogadni, amelyek a világméretű népvándorlást támogatják. Jövő héten ezért a nemzetbiztonsági kabinet foglalkozni fog a világszervezet vonatkozó terveivel – közölte, hozzáfűzve: az Egyesült Államok nem véletlenül lépett ki az ENSZ-tárgyalásokból, mert úgy látják, hogy ott nekik hátrányos döntések születhetnek. „Osztom ezt az aggodalmat, ezen nekünk is el kell gondolkodnunk” – mondta.

Az interjúban szó volt a magyar–lengyel kapcsolatokról. A kormányfő elmondta: az év eleji személyes találkozó után telefonon is beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, és megerősítették, mindkét ország kitart korábbi migránspolitikája mellett, nem akarnak bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engednek. A Varsó ellen indított EU-s eljárásokról azt mondta: Lengyelország számíthat Magyarországra, és nem történhet meg az a szégyen, hogy egy becsületes tagállamot indokolatlan vádak alapján eljárás alá vonjanak.

Arról is beszámolt: dolgoznak egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán. Ezzel kapcsolatos dátumokról a visegrádi miniszterelnökök jövő pénteken esedékes budapesti találkozóján várható döntés – közölte.

Közelmúltbeli berlini látogatásáról Orbán Viktor kifejtette: előadásában arról beszélt, Kína nem veszély, hanem lehetőség. Közép-Európában olyan fejlesztéseket kell végrehajtani – például elektromos hálózatok összekapcsolása, gázvezeték-építés, közlekedési útvonalak kiépítése –, amelyekre vagy az EU regionális kohéziós alapjaiból lehetne forrásokat szerezni – ez azonban korlátozott –, vagy bankoktól, vagy ha azok drágák, akkor a kontinensen kívülről. Például Kínától, amely vállalja, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett finanszíroz közép-európai fejlesztési programokat – fejtette ki.

Beszélt bajorországi útjáról is, amelyet úgy értékelt: Bajorország megújított szövetségben van Magyarországgal, a bajor miniszterelnök pedig vállalta, hogy javaslatot tesz egy osztrák–magyar–bajor együttműködésre. A magyar gazdaság adatairól szólva pedig hangsúlyozta, hogy lassan mindenkinek lehet munkája, a bérek nőnek, a bérmegállapodás betartása pedig az ország sikerének első számú alapfeltétele.