„Orbán rendezte meg” – állítja a körúti robbantással vádolt fiú családja

Az apa hozzátette: a merénylet egyértelműen politikai hátterű, az áldozatokat és fiát mint bűnbakot is előre kiválasztották.

Aztán ismét az anya került szóba, amikor a hallgatóság egyik tagja, egy középkorú nő jelezte a bírónak, hogy elfogultságot szeretne bejelenteni. Kalina József erre elmondta, hogy a hallgatóságnak ehhez nincs joga. A nő ezután emelt hangon közölte a vádlottal, hogy a védője, Cseterics Krisztián jóban van az édesanyjával, tehát nem számíthat tőle megfelelő védelemre, mert ellene dolgozik. Az említett asszony egyébként a tárgyalás közben többször tett félhangos vagy hangos megjegyzéseket, ami miatt a bíró figyelmeztette a hallgatóságot.

A P. Lászlót terhelő bizonyítékokat a húg és az apa szerint odacsempészték, manipulálták. A testvér a rendőrségen tett vallomásában még arról is beszélt, hogy egy ismerőse szerint – és ezt a vélekedést ő is osztja – „Orbán rendezte meg” a pokolgépes robbantást. Az apa szerint a robbantás egyértelműen politikai hátterű volt, az áldozatokat és fiát mint bűnbakot előre kiválasztották.

Kitért rá, tulajdonképpen nem haragszik a nyomozókra, mert félrevezették őket, hamis bizonyítékok alapján tették a dolgukat. Lányával együtt úgy gondolják, hogy a fia a fogva tartás alatt adagolt tudatmódosító szer hatása alatt tette meg korábbi – mostanra visszavont – beismerő vallomását. Szerintük a férfi beszéde az előzetes alatt megváltozott, mintha ittas lenne, és mostanáig sem lehet vele érdemben beszélni. Ehhez hozzátartozik, hogy a húga előtte sem beszélt vele sokszor, még a vádlott telefonszámát sem ismerte, addigra eltávolodtak egymástól.

Idősebb P. László a bíróság előtt hosszasan sorolta az általa furcsának tartott körülményeket. Kiemelte például, hogy a videofelvételek alapján a szakértő csak 175 centiméternek saccolta a horgászkalapos ismeretlent, az ő fia pedig körülbelül 183 centiméter magas. Hozott a terembe mérőszalagot, hogy ezt egyértelművé tegyék, mert szerinte a rendőrség kevesebbnek mérte a fiát. A bíró felvilágosította, hogy ezt rosszul tudja, a rabosítási fotó szerint is 183-184 centi magas a vádlott.   

Az apa e mellett kiszámolta, hogy a robbanás után 23 másodpercük volt a tanúknak, hogy megfigyeljék az elkövetőt ennek ellenére senki nem azonosította ott a fiát. „Jó persze por volt, meg minden” – ismerte el, és azt sem tagadta, hogy lehetett némi sokk. Említette még, hogy egyes tanúk szerinte gyanús alakokról számoltak be, például egy telefonos férfiról, két öltönyös emberről, vagy egy görnyedt hátú személyről.

Kijelentette csak egy bennfentes szervezhette úgy, hogy az elkövető ne látsszon jól egyik utcai kamera felvételén se. Teljesen életszerűtlennek nevezte továbbá, hogy a nyomok, amiken fia DNS-ét megtalálták, egy vonalban repültek szét, ahogyan egy helyszínrajz szerint találták őket. A tárgyaláson üdvözölte azt a „lusta ügynököt”, aki szerinte így helyezte ott el a hamis terhelő bizonyítékokat. Azt szintén megmagyarázhatatlan véletlennek tartja P. László édesapja, hogy a merénylet idején neki is a közelben volt egy találkozója egy ismerősével, és a lányát ugyancsak egy Király utcai házibuliba hívták meg aznap estére – bár ő végül nem ment el. 

A férfi meghallgatását fia többször láncai monoton zörgetésével zavarta meg. A tanácsvezető bíró megkérdezte, miért:

– Mert fáj tőle a fejem.
– Az apja vallomásától?
– Nem. Ettől az egésztől. De ő is benne van.

Később P. László még többször jelezte, hogy a lélekvándorlás tanáról értekezne, mert szerinte amiatt van itt. A tárgyaláson elhangzott, hogy a vádlott már a bűncselekmény előtt is azt gondolta, hogy követik, lehallgatják. Úgy sejtette, hogy az édesapja figyelteti. Ennek hátterében állhat többek között az is, hogy a húga vallomásából kiderült: dél-amerikai tartózkodásuk idején az apa féltékenységből megfigyelte akkori élettársát. 

Az apa a vallomásában több bizonyítási indítványt tett, de Kalina Józseftől megtudta, hogy a tanúknak nincs erre jogosultságuk. A bíró megjegyezte, hogy az elhangzottak nagy része nem értékelhető tanúvallomásként, hiszen alig tartalmazott ténytudomást, leginkább egy védőbeszédre hasonlított.

A robbantás 2016. szeptember 24-én 22 óra 36 perc 18 másodperckor történt Budapesten, a Teréz körút 4. szám alatti üres üzlethelyiség bejáratánál, pontosan akkor, amikor a körúton járőrszolgálatot teljesítő rendőrjárőr a robbanószerkezet mellé ért. Mindkét rendőr súlyosan megsérült, egyikük rádión még segítséget hívott, miközben próbálta elállítani társa vérzését. A robbanásban megrongálódtak a környéken álló autók, megsérült egy közelben tartózkodó taxis, a detonáció ereje több lakás ablakát betörte, de tűz nem keletkezett. A helyszínen és környékén a robbanószerkezetbe csomagolt szögeket találtak szétszóródva, közülük volt olyan darab is, ami 187 méter távolságra repült el.

Nyolc nappal később, 2016. október 2-án tartották a kvótanépszavazást. Arról kérdezték az embereket, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. A kabinet akkori kommunikációja szerint a migránsok áthelyezése  fokozza a terrorveszélyt, és rontja Európa közbiztonságát. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók több mint 98%-a nemmel válaszolt a feltett kérdésre. (MN)