Az ellenzéki oldal csak akkor nyerhet a választáson, ha minden tagja úgy dönt: hagyja az egyes körzetekben a legesélyesebb jelöltet nyerni, ez azonban nem jelent elvi elköteleződést – jelentette ki az LMP miniszterelnök-jelöltje a Republikon Intézet hétfői rendezvényén.
Szél Bernadett szerint a következő napokban minden ellenzéki pártnak fel kell mérnie, hogy egy kormányváltó szövetség részeként akar viselkedni, vagy a saját erőforrásait akarja maximalizálni a következő ciklusra. Hangsúlyozta: a választási törvény is ezt kívánja meg.
Az LMP mindenkivel tárgyal, annak ellenére, hogy továbbra is erős elvi fenntartásai vannak mind a baloldallal, mind a jobboldallal, de az elvi különbségek ellenére is együtt kell működni – hangsúlyozta. „Az MSZP és a DK ujjáról sem fog leesni az aranygyűrű, ha megbeszélik egy jobbikossal, ki mit tud hozzátenni ehhez” – fogalmazott, kevésnek ítélve az MSZP és a DK eddigi aktivitását.
Az LMP feladatának nevezte a mozgósítást, mert – mint mondta – nagyobb részvételnél sokkal inkább relativizálható a kormánypártok többsége. Fontosnak nevezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ne mondhassa, csak Brüsszelben vannak ellenfelei. A miniszterelnöknek a csatákat itthon is meg kell vívnia – vélekedett, és pofátlanságnak nevezte, hogy a kormányfő nem vitázik az ellenzékkel.
Beszámolt arról is: a Momentum vezetőjével, Fekete-Győr Andrással szerdán találkozik, bár információi szerint a tömörülés elvetette a koordinációt.
A menekültkérdésről úgy foglalt állást: az országot védeni kell, és a kerítés is maradna, ahogy határőrség is kell, de gyűlöletkampányra nincs szükség. Kijelentette ugyanakkor: nemzetközi szinten is meg kell vívni a csatákat, szerinte azonban Orbán Viktor ott csak ripacskodik.
Az etnikai homogenitást firtató kérdésre azt felelte: a mennyiség a kérdés, mert ha tömegesen érkeznek az emberek, az más reakciót vált ki a társadalomból.
Az Európai Unióról szólva leszögezte: az Európai Bizottság átláthatatlanul működik, ez pedig nem maradhat így. A többi közt a környezetvédelem területén támogatna közös szabályozást, és egy európai közös hadsereget is szükségesnek tart, de nem a NATO riválisaként, „ahogy Orbán Viktor szeretné”.
Szél Bernadett szólt arról is, hogy a szólás- és sajtószabadság szintje az 1950-es évek hangulatát idézi. Kijelentette: előbbit még a parlamentben sem könnyű fenntartani. Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon sérült a demokrácia, a jogállamiság. Példaként hozta az Állami Számvevőszék működését, amely a pártjára az idén kilencmillió forintos bírságot szabott ki, de úgy ítélte meg, ilyen körülmények között jövőre akár kilenc évet is kiszabhat. „Ha nincs jogállam, bármi megtörténhet” – fogalmazott.
