A metróprojektet irányító bizottság munkájában ő maga is részt vett, és a bizottságot az AAM Zrt. szerződéses jogviszonyban projektmenedzserként segítette – ismertette a volt BKV-vezető. Az ügyész kérdésére válaszolva a külsős cég tevékenységét „abszolút érdeminek” nevezte, hozzátéve, hogy a BKV berkein belül akkoriban nem tudták volna ezt a feladatot eredményesen ellátni.
Magát a metróberuházást az 1990-es években indult, „sok csúszást elszenvedett megaprojektként” jellemezte a tanú, aki a közlekedési vállalatnál 19 évig dolgozott, távozásáig, 2007 végéig rövid ideig a műszaki igazgatóhelyettesi pozíciót is betöltötte.
Személyi kérdésekről szólva elmondta, hogy miután 2007-ben a harmadrendű vádlott, Antal Attila átvette a BKV irányítását, szervezeti átalakításokat hozó, hét hónapos átmeneti időszak következett a cég életében. A korábbi menedzsmentből egyedül ő maga maradt meg, a távozók helyét azonban nem minden területen a legrátermettebb emberek vették át – fogalmazott.
A BKV későbbi megbízott vezérigazgatójával kapcsolatban fenntartotta korábbi nyomozati vallomását, amely szerint Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat 2007-ben beruházási irodavezetőnek vették fel a céghez, ám alkalmatlan volt beosztására, amelyet szerinte „politikai befolyásolhatóságával” érdemelt ki.
A DBR Metró Kft. tanúként meghallgatott egykori vezetője nagyrészt a vádirat állítását erősítette meg.
Egy tanú hasznosnak és szükségesnek ítélte az AAM Zrt. által – amelynek munkatársa volt akkor – a BKV-nak készített elemző és a metróberuházást átvilágító anyagokat a Hagyó-perben.
Házilagos barkácsolásnak nevezte az igazságügyi szakértő a szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közötti állomásain 118 millió forintért kiépíttetett utastájékoztató rendszer egyes elemeit a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per egy korábbi tárgyalási napján.
Június végén a BKV Zrt.-vel a Combino villamosok népszerűsítésére szerződést kötő cég vezetőjét hallgatták ki tanúként.
Korábban annak a GPS Capital Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek az egyik tulajdonosát hallgatták meg, melynek kilenc és fél hónapra lobbitevékenységért 32,8 millió forintot fizetett ki a BKV.
Ügyészi kérdésre a tanú az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósról elmondta, hogy a volt szocialista főpolgármester-helyettessel nem álltak közvetlen munkakapcsolatban. Személyesen csak a szervezeti átalakítások, a sztrájkfenyegetések és a 4-es metró témájában szervezett egyeztetéseken találkoztak. Ugyancsak korábbi vallomását megerősítve közölte, hogy „a BKV félkatonai jellege miatt a Hagyó Miklós által megfogalmazott javaslatokról tudták, azok tulajdonosi elvárásként tekintendők”. A helyettes városvezető azonban nem próbált meg a társaság döntéshozatalában a beosztásából fakadónál nagyobb befolyást gyakorolni – tette hozzá.
A közlekedési vállalat takarítási szerződéseiről szólva a tanú azt mondta, 2007 folyamán éppen a költségtakarékosság miatt kezdődött el a négy-öt takarító vállalkozással korábban kötött megbízások megújításának előkészítése. A bíró felvetésére reagálva hozzátette: sem ebben az esetben, sem más tenderek ügyében nem tud olyanról, hogy egy meghatározott cégre szabott közbeszerzési eljárást írt volna ki a BKV.
Saját távozásáról azt mondta, 2007 szeptemberében a vezérigazgató tájékoztatta arról, hogy „bizalomvesztés” miatt mennie kell a vállalattól, és bár megítélése szerint jól végezte munkáját, végül a közös megegyezéses távozás mellett döntött. A BKV által javasolt feltételek elfogadásáért cserébe az őt megillető 12 helyett végül 14 havi végkielégítést kapott – tette hozzá.
A tárgyalás végén Hagyó Miklós észrevételében arra hívta fel a figyelmet, hogy „az ügyészség egyoldalú eljárása” a csütörtöki tanúkihallgatás során is „tetten érhető”. Míg ugyanis vádlott-társai közül többen mindössze egy szerződés vagy teljesítésigazolás aláírói, addig a BKV hajdani vezérigazgató-helyettesének szignója több ilyen dokumentumon is olvasható, ezekre vonatkozó kérdés azonban nem hangzott el a tanú meghallgatásain. Az elsőrendű vádlott hangsúlyozta, nem veti fel emiatt a tanú jogi felelősségét, csupán arra akar rámutatni, hogy ügyében a nyomozó hatóságokat „nem elsősorban a tények feltárásának, hanem az ő elítéltetésének szándéka vezette”.
Antal Attila szintén észrevételben beszélt arról, hogy közvetlen felettesként megbízott a tanú munkájában. Kijelentette, az AAM Zrt. mint külső tanácsadó cég bevonása szerinte is nélkülözhetetlen lépés volt. A 2007-es vállalati átszervezésekről szólva elmondta, hogy azok tudatos központosító és költséghatékonyságot javító céllal történtek. Akkori számításaik alapján az átalakítástól évente mintegy kétmilliárd forint megtakarítást reméltek. A harmadrendű vádlott szerint miután a tanú munkaviszonya megszűnt a BKV-nál, helyére azért nevezte ki Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, mert alkalmasnak ítélte a posztra.
A vádirat szerint a BKV számára szükségtelen szolgáltatásokra kötött szerződések alapján a vezetési tanácsadó cégnek 133,5 millió forintot fizettek ki 2008. április 22-ig, Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató felmondásáig. A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig nagyjából 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás október 1-jén újabb tanú kihallgatásával folytatódik.
