„Amennyiben kém volt, miért nem csaptak le rá? Elfoghatták volna az orosz kapcsolatát is” – tette fel a kérdést Vona Gábor csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken a KGBéla néven elhíresült Kovács Béla EP-képviselő perében. A Jobbik volt elnökét, valamint Szávay Istvánt, a párt egykori országos alelnökét és Szabó Gábor volt pártigazgatót tanúként hallgatta meg az ítélkező bírói tanács a Kovács terhére rótt költségvetési csalás tárgyában.
Ennek a vádnak lényege, hogy az EP-képviselő három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben, s így összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az uniós büdzsének. Kovács képviselőként Beregszászon és Szatmárnémetiben is irodát nyitott, és a gyakornokot is ott foglalkoztatta, bár a szerződésük Brüsszelhez kötötte volna őket.
A tanúk azt vallották, hogy – az eljárásban ugyancsak vádlottként szereplő – gyakornokok néhány napot a belga fővárosban is eltöltöttek, de állításuk szerint sem Kovács, sem a párt nem kapott pénzt a foglalkoztatásukért. Kovács lapunknak adminisztratív hibaként nyilatkozott a történtekről, s azzal magyarázta a vádat, hogy mindössze elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését a velük kötött szerződések formanyomtatványán.
Fotó: Mirkó István
A Jobbik korábbi vezetői elismerték, hogy tudtak Kovács Béla kiváló orosz kapcsolatairól, a vádbeli kémkedésről azonban – állításuk szerint – nem volt információjuk. Ekkor kérdezte azt Vona Gábor, hogy miért nem csaptak le Kovácsra és orosz kapcsolatára. Ugyancsak ehhez a vádponthoz hozzászólva Bólyai János, az EP-képviselő ügyvédje azzal érvelt, hogy ha Kovács valóban kém, akkor vajon miért hagyják dolgozni az unióban a vádemelés óta is, és miért vehet részt egyes bizottságok munkájában.
Ismert, az egykori Alkotmányvédelmi Hivatal – tettenérés helyett – 2014 áprilisában jelentette fel az unió intézményei elleni kémkedés miatt Kovács Bélát, akivel szemben 2017 decemberében emeltek vádat. Ennek lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 februárja között orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A vád szerint a céljuk az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázisú, nyíltan unióellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák a közösségi intézményeket, és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A per további tanúk meghallgatásával folytatódik.
