Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta az idei Hit pajzsa díjat

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díjjal Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A következő évszázadokban pedig ezek az ember- és istentelen eszmék tovább erősödtek, és kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek – írta a miniszter.

A kommunizmus megnyomorította ugyan az emberiséget, de megtörnie nem sikerült és mára eltűnőben van a Földről. A kommunista ideológia azért nem tudta elérni a célját, mert megakadályozta benne az emberek mély hite, „Isten és ember iránti szeretete, az egyház, a példamutató vértanúk és szentek” – tette hozzá Kásler Miklós.

Bolberitz Pál a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc nehéz körülmények között nőtt fel, szülei földművesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitűnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklődésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be rendbe, amikor azt feloszlatta kommunista államhatalom.

Szabó Feremc Rómában a vatikáni rádió magyar adásának szerkesztőjeként széles körű apostoli munkát végzett. Az egyházüldözés korában „tartotta a lelket a magyar hívekben a rádió hullámain keresztül”. A díjazott információkkal látta el a magyar híveket a II. vatikáni zsinatról. Kádár János vatikáni látogatása alkalmával ő volt a tolmácsa, és a „szokásos jezsuita ügyességgel töltötte be ezt a tisztségét” – fogalmazott.

Hozzátette: a rendszerváltozás előtt Szabó Ferenc vezető szerepet töltött be a külföldön megjelenő magyar sajtóorgánumoknál, és „igyekezett tudatformáló szerepet betölteni a magyar értelmiségi körökben”.

Az ünnepség résztvevőit Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd egy-egy évet az egri és a szombathelyi papnevelő intézetben tanult. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe, amelyet 1950-ben betiltottak, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei – Hit pajzsa díjjal
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita főiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban.

Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai műveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Főszerkesztője volt a Távlatok című, negyedévente megjelenő teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz.

Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.