Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata közleményben kifejtette: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot – mivel e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, tehát örvendezünk – az egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdán kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven.
Fontos tudni, hogy a XI. századig a böjt nagyon szigorú volt. Késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig egyáltalán nem fogyasztottak ezeken a napokon. Napjainkra az egyház enyhített a szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. Eszerint a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek, és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Magyarországon ez a szabály úgy honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkeznünk és egyszer szabad jóllaknunk. E két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelemre tekintettel ne fogyasszanak húst. A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
Fotó: MTI/Manek Attila
A nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. Ekkor és a következő vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” Ezzel az egyház az elmúlásra emlékeztet.
– Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását – ez Ferenc pápa üzenete a katolikus hívekhez. – Böjtölni annyit tesz, mint megváltoztatni magatartásunkat embertársainkkal és a teremtményekkel szemben: attól a kísértéstől, hogy mindent „felfaljunk”, eljutunk az arra való alkalmasságig, hogy szeretetből szenvedjünk, ami be tudja tölteni szívünk ürességét – hangsúlyozta a szentatya.
