Jakab István az agrárvezetők országjárásának nyíradonyi állomásán tartott gazdafórum előtti sajtótájékoztatón kitért arra is: a magyar kormánynak, a magyar gazdáknak, az agrárgazdasági kamarának és az érdekképviseleteknek kiforrott az álláspontja, amely szerint „a magyar és az európai gazdák számára a közös agrárpolitikát meg kell tartani, a támogatás mértékét fenn kell tartani, azt ne csoportosítsák át migránsellátásra”. Az erről szóló petíciót hétfőig már több mint 155 ezren írták alá – közölte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák hosszú időre, sokszor generációkra kihatóan terveznek, ezért fontos számukra a kiszámíthatóság. A májusi voksolással hosszú időre eldől a magyar vidék, a magyar gazdák sorsa – mutatott rá.
„Magyarország EU-tagságával kötelezettségeket vállaltunk, de jogokat is szereztünk, és e jogokról nem vagyunk hajlandóak lemondani” – mondta, megjegyezve, az országjárást is azért kezdték, hogy kikérjék a gazdák véleményét, „mit várnak el, mi a legfontosabb a brüsszeli tárgyalásokon”.
Hozzátette: a gazdafórumokon áttekintik, hol tart ma a magyar agrárgazdaság és élelmiszeripar, ami jelentős eredményeket ért el.
Jakab István elmondta: 2010 óta az ágazat exportja 5,8 milliárdról 8,9 milliárd euróra nőtt, az agrárkibocsátás 30 százalékkal emelkedett, s ez azt jelzi, hogy a vidék ismét talpra állt.
Az EU-forrásokat, normatívákat teljes mértékben felhasználta az ország, az 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési támogatást hét év alatt teljes mértékben lekötötték, miközben a falugazdász hálózaton keresztül az EU-ban egyedülálló tanácsadói rendszert működtet az ágazat – sorolta Jakab István, aki egyben az Országgyűlés alelnöke.
Jó hírnek nevezte, hogy az ökológiai gazdálkodás 12 milliárd forintos keretösszegét 36 milliárdra emelték, s a 2400 benyújtott pályázatból szinte valamennyi nyert.
A Magosz elnöke jelezte: az agrárium támogatásáról, a közös agrárpolitikáról szóló petíciót átadják majd az Európai Parlament új vezetésének annak érdekében, hogy a gazdák érdekeit vegyék figyelembe.
