A hétezer adagos pörkölttől a tizenegy napos újraélesztésig

Az ország legnagyobb, másfél mázsás harcsapacalja vagy a leghosszabb, 270 méteres palacsintakígyója is ott szerepel a magyar rekordadatbázis „legjei” között. A regiszterben azonban, amely csaknem húsz évvel ezelőtti indulásakor még főleg gasztronómiai érdekességeket tartalmazott, mára a tömegsporttól a kultúráig több száz egyéni és csoportos csúcsteljesítményt tartanak nyilván.

Száznégy középiskolás gyakorolja egyszerre az életmentést Szombathely főterén Fotó: MTI/Kászoni László

Mint oly sok minden a történelemben, a magyar rekordok regisztere is egy véletlennek köszönheti létezését. Történt ugyanis, hogy – nagyjából húsz évvel ezelőtt – a pestszentlőrinci önkormányzat főzőversenyt hirdetett, amelyen a közönség és a szervezők nagy örömére, Benke László mesterszakács irányításával 1,1 tonna húsból elkészült a világ legnagyobb, hétezer adagos pörköltje, amit a világ ugyancsak legnagyobb, 4251 literes bográcsában főztek.

Gondolták, a teljesítmény megérdemli, hogy bekerüljön a Guinness-rekordok közé, amit azonban – miután a britek nem nagyon voltak otthon a magyar gasztronómiában – csak nagy nehéz­ségek árán tudtak elérni.

Végül a rekordot csak bejegyezték, ám az esetből okulva néhányan az esemény szervezői közül úgy döntöttek, elindítják a magyar rekordok nyilvántartását.

Száznégy középiskolás gyakorolja egyszerre az életmentést Szombathely főterén
Fotó: MTI/Kászoni László

Ezt az is indokolttá tette, hogy az ételkészítési méretrekordok jellemzően olyan magyaros fogásokról szóltak, mint a szilvás gombóc, a fánk vagy a palacsinta, amelyekből a legtöbb vagy a legnagyobb nemzetközi szinten nem igazán tartott számot érdeklődésére. Mindezt a regisztert néhány éve működtető Magyar Rekord Egyesület elnöke, Sebestyén István mesélte el lapunknak, aki személyesen bábáskodott az első rekordok születése körül, ahogyan teszi ezt a mai napig.

Az elnöktől megtudtuk azt is, hogy a rekordkísérletek dokumentálása során figyelembe veszik az egyik legismertebb ilyen témájú gyűjteményt szerkesztő könyvkiadó, a londoni Giunness World Records iránymutatásait.

Így, aki szeretné, az a londoni könyvkiadónak is megfelelően dokumentálni és jelenteni tudja a teljesítményét. Sebestyén István nem titkolta, hogy sokat tanulmányozták a Guinness World Records szabályait. A hazai regiszter azonban igyekszik a kimagasló emberi teljesítményt a fókuszba helyezni.

Az lehet egyáltalán magyar rekord, ami a hozzá nem értőknek is nyilvánvalóan rendkívüli emberi teljesítménynek számít, egzakt módon mérhető, nem ütközik bűncselekménybe vagy közerkölcsbe, és legalább elméletileg bárki által megdönthető vagy megismételhető a fair play szabályai szerint.

– Sokan sokféle ötlettel megkerestek már minket, és az alapelvünk az, hogy nincsenek őrült ötletek, még akkor sem, ha elsőre annak is tűnik egy-egy rekordkísérlet. Az olyan tervekről azonban sajnos többnyire le kell tenniük a jelentkezőknek, amelyekhez például komoly technikai és ezzel anyagi háttér kell.

Hiába szeretné például itthon megdönteni valaki a jelenleg 295 kilométer/órás abszolút kerékpáros sebességi rekordot, nincs szponzora, így esélye sem versenybe szállni azzal a hölggyel, aki az amerikai bonneville-i sós síkságon állította be a rekordot egy külön erre a célra épített, dupla áttétes kerékpárral, autó szélárnyékában tekerve.

Az ilyen extrém teljesítményre vágyakozókon kívül azonban a csúcsdöntők legnagyobb része egyszerűbben megvalósítható, és ezzel együtt reálisabban elérhető célt tűz ki maga elé – mondta az egyesület első embere.

Nem véletlen, hogy az évente feljegyzett ötven-hatvan kísérlet több mint 99 százaléka sikeres, és hogy ennek köszönhetően az elmúlt csaknem két évtized alatt már mintegy ezer rekordot sikerült nyilvántartásba venni.

Sebestyén István azt is elmondta, hogy bár a gasztrorekordok ma is népszerűek (Salgótarján már sokadszorra döntötte meg nemrég a saját palacsintakígyó-rekordját, ami legutóbb már 270 méteresre nőtt), az adatbázis nagyobb részét ma már nem ilyen „legek” teszik ki. – Szerencsére mind gyakoribbak azok a teljesítmények, amelyek valamifajta komolyabb mögöttes tartalmat, társadalmi üzenetet is hordoznak.

Ilyen például az egyik legfrissebb rekord: egy váltó tagjaként negyven szervtranszplantált, illetve veseátültetésre váró, dializált amatőr sportoló futotta végig a 221 kilométer hosszú Ultrabalatont. Hasonlóan fontosak az újraélesztés-tanulással, -tanítással kapcsolatos rekordok is, amelyeknek két kategóriája is létezik.

Az egyik az egy helyen egyszerre a legtöbb résztvevővel végzett újraélesztés: volt, ahol egyszerre hatszázan tanulták, illetve végezték ezt a tevékenységet.

A másik, amit csoportos maratoni váltóban csinálnak: ebben a rekordban évek óta Szombathely, Szeged és Dunaújváros versenyez egymással, a legutolsó rekord az utóbbiaké, miután tizenegy napon át sikerült „életben tartaniuk” az ambubabákat – emlékeztetett az egyesület elnöke.

Sebestyén István elárulta azt is, milyen rekord kerülhet be a közeljövőben a magyar regiszterbe: szeretnék megdönteni az egyszerre egy helyen legtöbben dekázás világcsúcsát. Erre ugyanaz a felsőpakonyi csapat vállalkozik majd, amely – nyilvánvalóan ezt követően – reményei szerint a szívószállal sörivás rekordját is fel fogja állítani.