A Kúria is kimondta, nem volt jogsértő a Fidesz-aktivisták aláírásgyűjtése

Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a Kúria csütörtökön kimondta, nem volt jogsértő, hogy a Fidesz aktivistái – állításukkal szemben – nem a Fidesz-KDNP európai parlamenti listájának állításához gyűjtötték a választópolgári aláírásokat.

A Kúria csütörtöki végzésében azt írta: nyilatkozattételre hívta fel a Fidesz-KDNP-t, de megkeresésére az előírt határidőben a Fidesz és a KDNP nem élt a nyilatkozattétel jogával.

A Kúria a bizonyítékok alapján ismételten megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a Fidesz-KDNP jelöltállítását támogatták, és „ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölőszervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt” – fogalmazott a bíróság. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése önmagában felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét.

„A Kúria tisztában van a szabad véleménynyilvánítás tartalmával, arra maga is úgy tekint, mint a kommunikációs szabadságok anyajogára. Ezért is tartja fenn azon – korábban is képviselt – álláspontját, hogy a jelölőszervezeteket támogató, a jelölőszervezet iránt szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés folytatható, ezt tiltó választási eljárási törvényi rendelkezés nincs” – írták.

Hangsúlyozták: a Kúria kizárólag az adatszerzés megtévesztő módja miatt vizsgálódott.

A Kúria szerint indokolt lett volna „a jövőbeni jogértelmezést elősegítendően, hogy ha az Alkotmánybíróság az alapjog lényegi tartalmát, a szabad kommunikáció sérelmét kifejtve hozza meg döntését és nem úgy érvel, mintha a Kúria megtiltotta volna a jelöltállításon túlmutató aláírásgyűjtést.„

A Kúria álláspontja szerint kiemelt jelentőségű, hogy a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó követelmények egységesen határozhatók meg, mivel az más jelölőszervezetekre is hatást gyakorol. Releváns ugyanis, hogy az ajánlóíveken vagy más módon zajló aláírásgyűjtés útján megszerzett adatok kezelése milyen szabályok (a választási eljárási törvény vagy az adatvédelmi törvény) alapján lehetséges, s azoknak milyen eltérő következménye lehet – érveltek.

Mindezek után a Kúria azt írta, az Alkotmánybíróság határozatában foglalt döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a Fidesz-KDNP – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.

A Kúria végzése jogerős.