A Kúria is kimondta, nem volt jogsértő a Fidesz-aktivisták aláírásgyűjtése

Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a Kúria csütörtökön kimondta, nem volt jogsértő, hogy a Fidesz aktivistái – állításukkal szemben – nem a Fidesz-KDNP európai parlamenti listájának állításához gyűjtötték a választópolgári aláírásokat.

A Kúria internetes oldalán közzétett végzésében felidézte: eredetileg a Momentum Mozgalom fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz, mert a Kálvin téri aluljáróban a Fidesz-KDNP aktivistái aláírásokat gyűjtöttek a listaállításhoz, de az ívek nem a választási iroda által a listaállításhoz kiadott ívek voltak. A párt sérelmezte, hogy az aktivisták megtévesztően jártak el.

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) a kifogást elutasította, mert úgy ítélte meg, az aktivisták által adott tájékoztatás nem volt megtévesztő. A Momentum fellebbezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, de az NVB a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, arra hivatkozva, hogy a kérelmező párt nem érintett az ügyben.

A Momentum ezt követően a Kúriához fordult, amely megváltoztatta az FVB és az NVB határozatait és megállapította: a Fidesz-KDNP megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, amikor az aktivisták megtévesztették a választókat.

A Fidesz-KDNP azonban alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, az Ab pedig megállapította a Kúria végzésének alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítette azt.

Az Alkotmánybíróság szerint a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek.

Az Ab szerint választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Az Ab utalt arra is, hogy a választási eljárási törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölőszervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek. Az Ab azt is rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben is biztosítani kell az ellenérdekű félnek (ebben az esetben a Fidesz-KDNP-nek) a nyilatkozattételi lehetőséget.

A Kúria csütörtöki végzésében azt írta: nyilatkozattételre hívta fel a Fidesz-KDNP-t, de megkeresésére az előírt határidőben a Fidesz és a KDNP nem élt a nyilatkozattétel jogával.

A Kúria a bizonyítékok alapján ismételten megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a Fidesz-KDNP jelöltállítását támogatták, és „ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölőszervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt” – fogalmazott a bíróság. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése önmagában felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét.

„A Kúria tisztában van a szabad véleménynyilvánítás tartalmával, arra maga is úgy tekint, mint a kommunikációs szabadságok anyajogára. Ezért is tartja fenn azon – korábban is képviselt – álláspontját, hogy a jelölőszervezeteket támogató, a jelölőszervezet iránt szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés folytatható, ezt tiltó választási eljárási törvényi rendelkezés nincs” – írták.

Hangsúlyozták: a Kúria kizárólag az adatszerzés megtévesztő módja miatt vizsgálódott.

A Kúria szerint indokolt lett volna „a jövőbeni jogértelmezést elősegítendően, hogy ha az Alkotmánybíróság az alapjog lényegi tartalmát, a szabad kommunikáció sérelmét kifejtve hozza meg döntését és nem úgy érvel, mintha a Kúria megtiltotta volna a jelöltállításon túlmutató aláírásgyűjtést.„

A Kúria álláspontja szerint kiemelt jelentőségű, hogy a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó követelmények egységesen határozhatók meg, mivel az más jelölőszervezetekre is hatást gyakorol. Releváns ugyanis, hogy az ajánlóíveken vagy más módon zajló aláírásgyűjtés útján megszerzett adatok kezelése milyen szabályok (a választási eljárási törvény vagy az adatvédelmi törvény) alapján lehetséges, s azoknak milyen eltérő következménye lehet – érveltek.

Mindezek után a Kúria azt írta, az Alkotmánybíróság határozatában foglalt döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a Fidesz-KDNP – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.

A Kúria végzése jogerős.