Mi ebből a tanulság? Az egyik az, hogy szegény szocialistáknál visszaköszön a múlt, ezúttal a Kínai Kommunista Párt személyében. A KKP tükröt tart eléjük, amelyet nem mernek összetörni. Hiába szónokolnak éjjel-nappal az unióban liberális, demokratikus, európai értékekről, azért az autoriter egypártrendszert fenntartó KKP ideológiai-elvtársi meghívását nem utasítják el. „Használják” a múltjukat, amelytől állítólag meg akarnak szabadulni.
Ügyes, nem? Inkább nevetséges.
A másik tanulság – túl a liberális–szocdem–zöld–szocialista–kommunista MSZP-n –, hogy a KKP nem veszítette el ideologikus jellegét; hiába mutatja magát pragmatikus állampártnak, amelynek csak érdekei vannak, azért nem feledkezik meg a régi kommunista kapcsolati hálójáról sem.
És ez tanulságos: mindent még a kínaiaknak se higgyünk el. Kössük az üzleteket, legyünk aktívak a 16+1 együttműködésben, használjuk ki a gazdasági és politikai együttműködésben rejlő előnyöket. De közben itt is – akárcsak minden más nagyhatalommal való kapcsolatunkban – tartsuk szárazon a puskaport is.
Vagy ahogy régen Ronald Reagan mondta: bízzunk, de ellenőrizzünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!