Még évtizedes terveket szövöget a 91 esztendős bükki füvesember

– Forduljon jobbra, és azon a szűk erdei úton menjünk tovább egyenesen, egy darabig a fák között fogunk haladni, de hamar elérjük a kisgyőri birtokot – igazít útba az anyósülésről a bükki füvesemberként ismert férfi, aki ugyan a közelmúltban már a 91. születésnapját ünnepelte, mégis fiatalokat meghazudtoló energiával és lelkesedéssel éli mindennapjait. Szabó Gyuri bácsi élete és munkássága sokak számára ismert.

A Miskolcon született férfi gyermek- és fiatalkorában sokat járt a természetbe, a gyógyfüvek ismeretét és használatát pedig a nagymamájától tanulta, aki falusi gyógyítóként segítette az embereket.

Az idős férfi a közelmúltban tekintélyes méretű erdőt is vásárolt a kisgyőri birtoka közelében
Fotó: Éberling András

Szabó Gyuri bácsi azonban csak azóta szenteli minden idejét a gyógynövényeknek, amióta nyugdíjazták. Az eltelt évtizedekben folyamatosan képezte magát, itthon és a határon túl is gyűjtötte az ismeretanyagot, ennek hála a teáival, teakeverékei­vel segíteni tudja az embereket a gyógyulásban és a megelőzésben is.

– A hosszú évek alatt felépített vállalkozást átadtam a lányomnak és az unokáimnak, lényegében mindent ők intéznek. Zsuzsa lányom megtanult mindent, amit én tudok, de ha szükségük van a tanácsaimra, akkor szívesen segítek nekik.

Nem szeretek azonban pihenni, ezért vásároltam húsz hektár földet és tíz hektár erdőt, ahol gyógynövényeket termesztünk majd. A fejlesztésre azért is szükség van, mert ­óriási a kereslet a gyógynövényekre, nemcsak itthonról, hanem például Japánból és az USA-ból is sokan érdeklődnek. Közben meg is érkeztünk a birtokra – mutat az út mellett jobbra és balra elterülő területekre, ahol jelenleg is többen dolgoznak.

Gyuri bácsi ma már keveset kaszál és kapál, ehelyett folyamatosan irányítja a munkásokat. Segítségére van ebben sofőrje, Galuska György is. – Öt répáshutai asszony és három férfi időszakosan a földeken dolgozik.

A nőknek be nem áll a szájuk, de szerencsére közben a kezük is megállás nélkül jár, nagyon sokat segítenek nekem – jegyzi meg a füvesember. Az asszonyok nem veszik zokon, hogy Gyuri bácsi ugratja őket, kedvesen mosolyogva munkáltatójuk tudtára adják, hogy szívesen járnak a Bükkszentkereszt és Kisgyőr között elterülő birtokra.

Közben az eddig füvet kaszáló férfiak is szünetet tartanak a munkában, és Gyuri bácsihoz sietnek. Örömmel újságolják el, hogy találtak néhány „sampinyon” gombát, egyikük azt is hozzáteszi, hogy tojást ütnek rá, és úgy fogyasztják majd el a természetben talált csemegét.

– Azt a részt, ahol első körben gyógynövényeket ültetünk, körbekerítettük, felújítottunk egy pincét, amit raktárként is használunk. Ástunk továbbá négy darab 10-12 köbméteres víztározó medencét, amelyekből gerincvezetéket építünk.

A tározókban összegyűjtjük az esővizet, a vezetékre pedig rá tudjuk kapcsolni a locsolókat. Ez nagyon fontos, mert ha szárazság van, akkor az ültetvényeket locsolni kell – mondja Gyuri bácsi. Arra a kérdésre, hogy mit ültettek eddig a birtokra, a füvesember hosszú felsorolásba kezd. Telepítettek már ezer diófát, amelyeknek a felét fának, a másik felét bokornak nevelik.

Szintén elültettek már ezer bokor ribizlit, hatezer tő fürtös mentát, és készen van a galagonyaültetvény is. A legtöbb növényt azonban jelenleg még bokrosítják, utána tőosztással átültetik azokat, s csak később kerülnek a végleges helyükre.

Gyuri bácsi tervei szerint öt-tíz év múlva körömvirág, fekete nadálytő, szurokfű, citromfű, kakukkfű, levendula, citromillatú macskamenta, orbáncfű, cickafark, csipke, sarlós gamandor és őszi margitvirág terül majd el a lankás domboldalakon. Az utóbbi két növény azért is nagyon fontos, mert ezekből hatékony keveréket lehet készíteni fejfájás ellen.

A füvesember abban bízik, hogy minden növény megtalálja a helyét a birtokon, amit segíthet, hogy a földet egy közeli tehenészetnek köszönhetően megtrágyázták.

A gyógynövények mellett néhány gyümölcsfa is jól megfér a területen, így például birsalma- és szilvafa is van a birtokon, de ezeket a gyógyításban nem használják. A fák törzsét mésszel kenték be, hogy a hangyák ne vigyék fel a tetveket a levelekre.

Gyuri bácsi azt reméli, hogy néhány év múlva igazi gyöngyszem lesz a birtok, ahol a gyógynövények kiváló környezetben, a vegyszerrel szennyezett területektől távol növekedhetnek.

A szakember azt mondja, hogy Magyarországon sokfelé van gyógynövény, csak sokan nem tudják, hogy ahol korábban DDT-vel permeteztek a krumplibogarak ellen, ott a vegyszer csak nagyon lassan bomlik le, sőt a kemikália a növényekbe is beépül. Szavai szerint veszélyes növény a szója is – főleg a génmódosított –, ami a nőknek az ösztrogén, a férfiaknak az androgén hormonjait pusztítja.

Éppen ezért nem tartja csodának, hogy sokan vannak, akik szeretnének gyermeket, de – talán éppen hormonális problémák miatt – nem fogan meg nekik. Gyuri bácsi ugyanakkor örömmel mondja el, hogy babaváró teacsomagjukkal tudnak segíteni azokon a házaspárokon, akik gyermeket szeretnének.

– Vannak emberek, akiknek a természet segítségére van szükségük ahhoz, hogy gyermekük szülessen. A babaváró kúra lényege, hogy a gyermekvállalás előtt a pároknak ki kell tisztítaniuk magukat, mert az emberekben nagyon sok méreganyag halmozódik fel. Ráadásul a nők öltözködése megváltozott, sokaknak állandóan hólyaggyulladásuk van, ami azért veszélyes, mert ez a szerv ott van a méh mellett.

Éppen ezért először ki kell takarítani a salakanyagot, és meg kell gyógyítani a gyulladt részt. Emellett meg kell erősíteni a nő méhfalát és -nyálkahártyáját, a férfinak pedig rendbe kell tenni az ivarsejtjeit.

Meg lehet előzni azt is, hogy a nőknek nehéz szülésük legyen, az erdei málnalevélből főzött teával rugalmassá lehet tenni a gátat – mondja Gyuri bácsi. Örömmel teszi hozzá, hogy miután a kúrának köszönhe­tően egy nőnek több mint húsz sikertelen év után született gyermeke, a babaváró csomag iránt már az USA-ból is érdeklődnek.

A gyógynövényeket megelőzésre is jól lehet alkalmazni, Gyuri bácsi maga is naponta fogyasztja a teákat. Amikor az orvosa a magas vérnyomására gyógyszert akart felírni, akkor galagonyateával fél év alatt kikezelte magát, a szíve pedig a vizsgálatok szerint olyan erős, mint egy ötvenéves embernek.

Nem panaszkodik a koleszterinszintjére sem, ami ugyan egy kicsit magasabb a megengedettnél, de nem okoz problémát. A füvesember emiatt is vágott bele a birtok fejlesztésébe, és tart folyamatosan tanácsadásokat, előadásokat, nyáron egy- és háromnapos gyógynövénygyűjtő túrákat is szerveznek. Ezeken a rendezvényeken köszöntőt mond, illetve egyórás előadásokat szokott tartani.

Gyuri bácsi szigorú szabályok szerint él, minden napja be van osztva, s annyit dolgozik, mintha egy hét nyolc napból állna. – Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon egyre jobb az emberek egészségi állapota, amiben egy kicsit nekem is részem lehet. Ma már sok ember használja a gyógynövényeket, és talán emiatt is nőtt egy évvel az átlagéletkor.

A gyermekláncfű a máj- és cukorbetegeknek segíthet

Az utóbbi másfél évtizedben több mint nyolcszáz előadásom volt, a tanácsadási óráim száma pedig meghaladja a kétezret, tízezrekkel kerültem kapcsolatba. A gyógynövényhasználat egyre terjed, a kiskereskedelmi forgalom évről évre négy-öt százalékkal növekszik – mutat rá örömmel Gyuri bácsi, aki elégedett az életével.

Szerinte minden úgy jó, ahogy történt. Sok nehézség volt az élete folyamán, de semmin nem változtatna. Megvan a lelki békéje, hívő emberként tudja, hogy a Jóisten segíti, de maga is igyekszik egészségesen élni. Sokat mozog, sohasem ideges, és tervez. Egyelőre még legalább tíz évre.

Csíksomlyón is terem a gyógynövény

A bükki füvesember nemcsak az anyaországban, hanem lényegében a teljes Kárpát-medencében viszi a hírét a gyógynövényeknek, sokszor tartott és tart előadásokat a határon túli magyar területeken is. A közreműködésének hála a csíksomlyói ferenceseknél is újraindult a gyógynövénytermesztés. – Böjte Csaba testvér régen többször is megfordult Bükkszentkereszten, itt ismerkedünk össze. A kérésére segítettem Csíksomlyón a gyógynövények visszatelepítésében, és a tudásunkat is szívesen átadtuk nekik. Ma már teljesen önállón dolgoznak – mondja Szabó Gyuri bácsi, aki a lehetőségeihez mérten rendszeresen támogatja Böjte Csaba áldozatos munkáját. Sokszor járt kint erdélyi árvaházakban is, és előadásokat tartott a gyerekeknek. Utóbbiak a mai napig besegítenek a csíksomlyói gyógynövénykertben, még a füvek csomagolásában is közreműködnek. Ez nagyon fontos, mert az otthonból kikerülő fiatalok sokszor nehezen tudnak megélni. Ha megtanulják felismerni a gyógynövényeket, a használatukat, akkor később akár el is tudnak helyezkedni ilyen területen, és meg tudnak élni. (B. A.)