Az európai parlamenti (EP-) választás nem hagyhatja érintetlenül az Európai Unió belső szerkezetét, az európai társadalmakhoz való viszonyát, és a kontinenst gyötrő problémákkal, például a migráció ügyével is sokkal hatékonyabban kell foglalkoznia – vélekedett az igazságügyi miniszter, a Fidesz-KDNP listavezetője a Magyar Demokrata című hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.
Trócsányi László hangsúlyozta: sok múlik azon, hogy milyen szemléletű új Európai Bizottság jön majd létre. Ez nagymértékben függ majd a bizottság elnökétől, ami pedig azzal áll szoros összefüggésben, hogy az állampolgárok milyen üzenetet küldenek az európai vezetőknek a május 26-i választáson.
Abban bíznak, hogy az új Európai Bizottság a kollegialitást jobban tiszteletben tartja majd, és a szerződések szellemében jár el – tette hozzá.
A miniszter szerint a választások után jobban látható lesz, merre megy Európa. Abban bíznak, hogy „felülkerekedik a józan ész, és nem egy idealisztikus, soha nem teljesíthető ábrándokat megfogalmazó Európai Unióban” találják magukat.
Emellett az is a választás tétje, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a nemzeti érdekeket is szem előtt tartsák. Elmondta, a magyar kormánynak szilárd álláspontja van a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források ügyében. Emellett azt szeretnék, ha a határvédelem finanszírozása is megjelenne a többéves pénzügyi keretben.
A Fidesz-KDNP EP-listavezetője azt mondta: bíznak abban, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad. Kérdés viszont, hogy a néppárt milyen irányba akar menni, mert ez határozza meg majd a Fidesz álláspontját.
Trócsányi László úgy értékelt: az Orbán-kormány 2010-es választási győzelmével, valamint a visegrádi együttműködés megerősödésével új időszámítás kezdődött az Európai Unióban. A nemzeti és a közép-európai pozíciók sokkal inkább érzékelhetők lettek az összeurópai döntéshozatal során.
A kormány – mint kifejtette – az elmúlt nyolc évben olyan fontos témákban is határozott álláspontot fogalmazott meg, amelyek szembementek az európai fősodorral, az úgynevezett politikailag korrekt beszéddel. A nem kormányzati szervezetek finanszírozása, és az átláthatóságuk, a multikulturális társadalom, a migráció, a határvédelem kérdése, a nemzetpolitika ügye mind vitát váltott ki Európában. Megjegyezte, vannak pártok, amelyek a problémákat szeretnék a „szőnyeg alá söpörni”, de kiemelte: ha egy vitát elfojtanak, „akkor félő, hogy a szélsőséges pártok húznak abból hasznot, ez pedig senkinek nem állhat érdekében”.
