– Igazi, Karácsony Gergelyre jellemző megnyilvánulás volt az ingatlanadó ötlete, az MSZP–Párbeszéd főpolgármester-jelöltje ismét jó nagyot fújt közelről a nullás lisztbe – jelentette ki lapunknak Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere. Szavai szerint a hangzatos bejelentés a kevésbé tájékozott szavazóknak lehet vonzó.
– A Karácsony által említett módon ingatlanadót bevezetni egy kerületi testületnek – polgármesternek pedig végképp – nincs jogi lehetősége. A javaslatot át kellene futtatni a parlamenten, és adott esetben az adótörvények átírása is szükséges lenne.

MTI Fotó: Máthé Zoltán
Továbbá azt sem lehet tudni, hogyan húznák meg az 500 milliós értékhatárt, például bekerülési vagy becsérték alapján, és az sem világos, hogy mennyiben befolyásolná a lokáció az ugyanolyan méretű és minőségű, de az ország különböző részein elhelyezkedő ingatlanok árát – fejtette ki a közgazdász, hozzátéve: súlyos társadalmi igazságtalanságokhoz vezethetne Karácsony elképzelésének megvalósítása.
Megjegyezte: az is felmerül, hogy csak a személyes tulajdonra vonatkozna-e az adó vagy cégingatlanokra is. (Érdemes megjegyezni azt is, ha kivetnék az ingatlanadót, az eredeti értékhatárt később meg lehetne változtatni, így az 500 milliónál kisebb értékű házakat, lakásokat is terhelhetné.) A szakember arra is emlékeztetett: a balliberális Horn-, majd a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat végigkísérték az ingatlanadóval kapcsolatos tervek, kísérletek.
Először a Horn-kormány idején, 1997-ben került szóba az ingatlanok megadóztatása, de a közelgő választások miatt a parlament elnapolta az ötletet. Legközelebb Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején, 2003-ban a László Csaba irányította PM állt elő egy tervezettel, amely a sajtón keresztül kiszivárgott, és az MSZP vezérkarának nyomására a tárca végül visszatáncolt.
Néhány évvel később, az Élet és Irodalom 2006. április 29-i számában jelent meg az Utolsó esély című tanulmány, amelynek balliberális közgazdász szerzői – Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter – leszögezték, hogy terveik szerint az ingatlanadó lenne a közteherviselés átalakításának sarokpontja. Ugyanezen év őszén több cikk is megjelent pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy új – közte az ingatlanokat terhelő – adóterhek bevezetésén gondolkodik az MSZP–SZDSZ-kormány.