Fotó: Havran Zoltán
Ez a pozitív trend ugyanakkor csak a termékenységi arányszám további jelentős emelkedésével lenne tartható, hiszen a szülőképes korú nők száma folyamatosan csökken. Az ÁSZ elemzése szerint 2010 és 2018 között több mint 142 ezerrel csökkent a potenciális édesanyák száma.
– Az egyéni szabadság, autonómia általános kiteljesedésével az egyén választási lehetőségei a párkapcsolatok, a gyermeknevelés területén is bővülnek. Elmozdulás tapasztalható az önkiteljesedést és önmegvalósítást, (is) hangsúlyozó posztmodern értékek felé (munka-, fogyasztás-, szabadidő-orientáltság) – olvasható a dokumentumban.
Az is gondot jelent, hogy a gyermekvállalás ideje is drasztikusan kitolódott a rendszerváltás óta, amikor még a 22–24 éves nők voltak a legtermékenyebbek. Ma a 29–31 éves korú nőktől születik a legtöbb gyermek Magyarországon. Noha a meglévő családtámogatási intézkedések között vannak olyanok – mint a diákhitel vagy a diplomásgyed –, amelyek a korai gyermekvállalást ösztönzik, további lépésekre lenne szükség az elsőszülöttek minél fiatalabb korban való vállalásának ösztönzésére – állapítja meg a tanulmány.
A 2019-ben induló családvédelmi akcióterv ezen a téren is javulást eredményezhet, hiszen a babaváró támogatás, a nagyszülői gyed vagy az otthonteremtést még jobban megkönnyítő intézkedések – mint a jelzáloghitelek elengedése vagy a csok kiterjesztése a használt ingatlanok vásárlására – további bátorítást jelenthetnek a fiataloknak, hogy merjenek belevágni a családalapításba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!