Jó helyre megy a családtámogatás

Az elmúlt nyolc év eredményeinek felmérésére koncentráló tanulmányt tett közzé az Állami Számvevőszék. A dokumentumból kiderül, hogy a családok segítésére fordított összeg drasztikusan emelkedett ebben az időszakban. Különösen a nagycsaládosok vagyoni helyzete javult. A kormány intézkedései révén a teljes termékenységi arányszám is jelentősen nőtt.

Csekő Imre
2019. 06. 20. 11:48
A csok vagy a nagyszülői gyed bevezetése további bátorítást jelent a pároknak Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor a családpolitikára előirányzott összeg 960 milliárd forint, a teljes költségvetés 3,5 százaléka volt, addig 2018-ban már több mint kétszer annyit, 1929 milliárd forintot, a büdzsé 4,8 százalékát fordították erre a célra – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új jelentéséből. A ráfordítás növelése jelentős részben olyan konstrukciók bevezetése révén történt, amelyek a munkából élő, középosztálybeli családokat, leginkább a sokgyermekeseket segítették. A családi adókedvezmények, a rezsicsökkentés, a nők kedvezményes nyugdíja, a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás, a családi járulékkedvezmény, a gyed extra, a diplomásgyed, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mind hozzájárulhattak a magyar családok jólétéhez.

A jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon 2018-ban 1,240 millió háztartásban neveltek gyermeket. Ezekben a családokban magasabb volt a szegénységi kockázat, hiszen egy főre jutó nettó jövedelmük húsz százalékkal maradt el az összes háztartás átlagától. A legrosszabb jövedelmi helyzetben az egyszülős háztartások és a nagycsaládosok voltak. Ugyanakkor a jövedelemkülönbség az elmúlt években jelentősen csökkent a három vagy több gyermeket nevelők és a többi háztartás között.

Az egy főre jutó nettó jövedelem 37 százalékkal nőtt a magyar háztartásokban 2010 és 2017 között – állapította meg az ÁSZ, viszont a nagycsaládosok esetében az emelkedés ezt lényegesen meghaladva 66 százalék volt. A gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzete azonban továbbra is nehéz, mivel az egyszülős háztartások jövedelme csak tíz százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.

A kormány intézkedései tehát valóban hozzájárulhattak a családok anyagi helyzetének javulásához, és a demográfiai trendek megfordítása terén is pozitív eredményekről számol be az ÁSZ tanulmánya. A 2011-es – mélypontot jelentő – 1,23-ról 1,49-re emelkedett a teljes termékenységi arányszám 2018-ra hazánkban. Míg 2011-ben száz évre visszatekintve a legalacsonyabb volt az élve születések száma, hiszen alig 88 ezer gyermekkel bővült ebben az évben a nemzet, addig 2016-ban már 93 ezernél is több baba jött a világra.

A csok vagy a nagyszülői gyed bevezetése további bátorítást jelent a pároknak
Fotó: Havran Zoltán

Ez a pozitív trend ugyanakkor csak a termékenységi arányszám további jelentős emelkedésével lenne tartható, hiszen a szülőképes korú nők száma folyamatosan csökken. Az ÁSZ elemzése szerint 2010 és 2018 között több mint 142 ezerrel csökkent a potenciális édesanyák száma.

– Az egyéni szabadság, autonómia általános kiteljesedésével az egyén választási lehetőségei a párkapcsolatok, a gyermeknevelés területén is bővülnek. Elmozdulás tapasztalható az önkiteljesedést és önmegvalósítást, (is) hangsúlyozó posztmodern értékek felé (munka-, fogyasztás-, szabadidő-orientáltság) – olvasható a dokumentumban.

Az is gondot jelent, hogy a gyermekvállalás ideje is drasztikusan kitolódott a rendszerváltás óta, amikor még a 22–24 éves nők voltak a legtermékenyebbek. Ma a 29–31 éves korú nőktől születik a legtöbb gyermek Magyarországon. Noha a meglévő családtámogatási intézkedések között vannak olyanok – mint a diákhitel vagy a diplomásgyed –, amelyek a korai gyermekvállalást ösztönzik, további lépésekre lenne szükség az elsőszülöttek minél fia­talabb korban való vállalásának ösztönzésére – állapítja meg a tanulmány.

A 2019-ben induló családvédelmi akcióterv ezen a téren is javulást eredményezhet, hiszen a babaváró támogatás, a nagyszülői gyed vagy az otthonteremtést még jobban megkönnyítő intézkedések – mint a jelzáloghitelek elengedése vagy a csok kiterjesztése a használt ingatlanok vásárlására – további bátorítást jelenthetnek a fiataloknak, hogy merjenek belevágni a családalapításba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.