Elhunyt Ginsztler János gépészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 77. évében elhunyt Ginsztler János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professor emeritusa – közölte az MTA kommunikációs főosztálya hétfőn az MTI-vel.

Forrás: MTI2019. 07. 08. 17:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ginsztler János 1943-ban született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának kalorikus gépészmérnök szakán szerzett mérnökdiplomát 1966-ban, majd két évvel később hegesztőmérnöki képesítést. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után az egyetem Mechanikai Technológia Tanszékén kapott tanársegédi állást. Később adjunktusként dolgozott az intézetben. 1981-ben kapta meg egyetemi docensi, három évvel később egyetemi tanári kinevezését. 1986-ban megbízták az egyetem Villamosipari Anyagtechnológia Tanszékének vezetésével. Tanszékvezetői pozícióját a két tanszék egyesítése után létrejött Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettan Tanszéken is megtartotta, egészen 2007-ig. Emellett 1991-ben az egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesévé is megválasztották, tisztségét hét éven keresztül töltötte be. 1996-ban az MTA-BME Fémtechnológiai Kutatócsoport vezetésével is megbízták. 1998-ban az egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének igazgatója lett. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

Ginsztler János 1980-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottságának lett tagja, több éven át elnöke is volt. 1994 és 2000 között az Akadémia közgyűlési képviselője volt, majd 2001-ben megválasztották az MTA levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává, 1998-ban pedig az Academia Europaea is felvette tagjai sorába.

Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Mérnökakadémia alapító tagja. A szervezetnek 1990 és 1996 között főtitkára, majd ezt követően elnöke volt. 1990-től három éven át a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke, 1991-1998-ban a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) alelnöke volt. 1994 és 2000 között az Országos Atomenergia Bizottságban és a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban tevékenykedett. 2004-ben a Magyar Szabványügyi Testület vezetésével is megbízták. Számos tudományos szakfolyóirat – The International Journal of Pressure Vessel and Piping, Materials at High Temperature, European Journal of Mechanical Engineering – szerkesztőbizottságában vett részt.

Az MTA közleménye szerint Ginsztler János számtalan tisztségének ellátása során mindig a Műegyetem érdekeit tartotta szem előtt. Nemzetközi kapcsolatai révén nagyon sok fiatal kutatót és graduális hallgatót segített, hogy külföldi részképzésben vehessen részt. Irányításával valósultak meg az első Erasmus projektek az egyetemen. Nemzetközi rektorhelyettesként számtalan kétoldalú kapcsolat megvalósításában működött közre.

„Ginsztler János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emblematikus alakja, neve összeforrt a BME nemzetközi és hazai kapcsolatainak kiépítésével és ápolásával” – olvasható az MTA közleményében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.