A múlt hét végén rendezték meg a World Robot Olympiad (WRO) robotprogramozási verseny döntőjét a dániai Aarhusban, ahol 35 ország több mint 900, programozás és robotika iránt érdeklő fiatalja mérte össze tudását, több mint 150 csapatban. Bár az itthoni általános iskolai tantervekben egyelőre nem terjedt el széleskörűen a programozás oktatása (mint például Angliában, ahol ez már ötéves kortól mindenkinek kötelező), a legfiatalabb kategóriában mégis egy magyar csapat lett a győztes.
A Manai Delal, Scurrah Linda és Kaszás Tamás alkotta háromfős csapat egy vakvezető robotkutyát álmodott és valósított meg, amelyik egy legóból épített okosvárosban közlekedik. A kutya megáll az akadályoknál, hangjelzést ad a vakoknak, és fényjelzéssel is felhívja a körülötte lévők figyelmét az általa vezetett vak kislányra.

Fotó: Özvegy Judit
– Idén először vettünk részt a versenyen, én magam is májusban ismerkedtem meg a WeDo programmal, amellyel a gyerekek dolgoztak. A robotkutya ötlete az egyik kislány, Delal fejében született meg, és hónapokig tartó kemény munka várt a csapatra, mire sikerült létrehozniuk abban a formában, ahogy végül a versenyen bemutatták – mondta el lapunknak a magyar diákokat felkészítő Özvegy Judit, aki a Szegedi Tudományegyetem fenntartásában működő SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa.
Kiemelte: iskolájuk három tanulója a 8 és 12 év közötti kategóriában versenyzett, így a maguk nyolc, illetve kilenc évével még a saját korcsoportjukban is a legkisebbek közé tartoztak, ennek ellenére a zsűriben voltak olyan szakemberek, akik szerint a csapat munkája az idősebbek között is bőven megállta volna a helyét. – Rengeteg támogatást kaptunk az iskola vezetésétől és a szülőktől, a gyerekek pedig rendkívül kreatívak és szorgalmasak voltak, arról nem beszélve, hogy a nemzetközi zsűri előtt angol nyelven kellett bemutatniuk az alkotásukat, és válaszolniuk is kellett a bírók kérdéseire.
Az, hogy ki mit épít, ebben a kategóriában teljesen a gyerekek fantáziájára volt bízva, pedagógiai szempontból ez előnyösebb is szerintem, mintha megadott paraméterek alapján kellett volna programozniuk – mesélte a tanárnő, aki szerint nagyon fontos, hogy játékos formában, a gyerekekhez közel álló témákban minél szélesebb körben jelenjen meg a közoktatásban a programozás.