Az első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztés helybenhagyását indítványozta a Szegedi Ítélőtáblán a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a terrorizmus támogatásáért elítélt török–kurd házaspár ügyében. Miként azt lapunk megírta, a Szegedi Törvényszék ítélete szerint Ata Abdul R. 2009-ben önként csatlakozott az Európai Unió által terrorszervezetnek tekintett Kurd Munkáspárthoz (PKK).
Katonai kiképzést kapott Irakban, majd 2014-ig fegyveresen logisztikai feladatokat látott el, de nem harcolt. Ekkor áthelyezték Szíriába, ahol a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagjaként szintén logisztikus volt. Ott ismerkedett meg az Iránban született kurd Mirzayi M.-mel, akit szintén a PKK irányított az YPG-hez, harci feladatokat ő sem látott el. A pár 2015 augusztusában a PKK fenyegetése ellenére Irakba szökött, ahol házasságot kötöttek. Később embercsempészek hozták őket a magyar határhoz. Ott 2017. december 6-án a tranzitzónában menedékjogot kértek. Kurd munkáspárti tagságukra a biztonsági ellenőrzésük során derült fény.
Fotó: Délmagyarország/Török János
Ata Abdul R. a bevándorlási hivatalban még arról beszélt, hogy születése előtt török katonák gyilkolták meg a nagyapját, ezért 19 évesen önként csatlakozott a PKK-hoz. Felesége, Mirzayi M. pedig azt állította, az unokatestvérét Iránban bebörtönözték, mert a Kurd Munkáspárt tagja volt, s a PKK toborzói erre alapozva környékezték meg, és beszélték rá a csatlakozásra. A bíróságon viszont már mindketten azt vallották: nem önszántukból kerültek a PKK táborába. Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy a vádlottak a Kurd Munkáspárt kötelékében kifejtett logisztikai tevékenységükkel a terroristák mindennapi életét segítették, így a terrorcsoport egyéb módon történő támogatásával követték el a bűncselekményt.
