Még nincsenek nevesítve a holokauszt roma áldozatai

A vészkorszak roma áldozataival laikus civilek kezdtek foglalkozni, akik nem a tudományos szempontokat tartották fontosnak, hanem mozgalmi mentalitással kezelték a témát — mondta egy könyvbemutatón Landauer Attila. A történész szerint a történettudomány adós a hazai romák holokausztban elszenvedett üldöztetésének feltárásával.

A kirekesztés Németországban is a cigányok összeírásával kezdődött el az 1930-as években Forrás: Wikipédia

Ma van a roma holokauszt emléknapja, de a megemlékezések sora már tegnap elkezdődött. Az Eötvös József Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és az újpesti önkormányzat közös rendezvénye nyitotta a sort, csütörtök délután tartottak könyvbemutatót a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban. A roma holokauszt Kelet-Európában I. című, Landauer Attila szerkesztette könyv az előző évben a témában tartott nemzetközi konferencia előadásait és hozzászólásait tartalmazza.

A tavalyi konferencia és a belőle készült könyv eltér a szokványos megemlékezésektől, mert nemcsak a vészkorszak idején történtekkel foglalkozik, hanem azzal a problémával is, hogy miért számít tudományos értelemben feltáratlannak a hazai romák második világháború előtti és alatti életének témája.

Landauer Attila ennek tükrében arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt a már meglévő publikációkat tekintette át, és meglepődve tapasztalta, hogy nagyon kevés tudományos mércéknek megfelelő művet talált. Karsai László munkáit tekinti mérvadónak, de azt elkeserítőnek tartja, hogy azok megszületése óta Magyarországon alig készült elfogadható tanulmány. Miközben a holokauszt a XX. század egyik legtöbbet tárgyalt eseménye, a magyarországi romákkal kapcsolatban csekély tudásunk van a korszakról. Ennek egyik okaként azt jelöli meg Landauer, hogy a témával laikus civilek kezdtek foglalkozni, akik nem a történészi módszertanokat és szempontokat tartották fontosnak, hanem mozgalmi mentalitással kezelték azt. Álláspontja szerint a történettudomány adós a hazai romák holokausztban elszenvedett üldöztetésének feltárásával.

A kirekesztés Németországban is a cigányok összeírásával kezdődött el az 1930-as években
Fotó: Wikipédia

A történész kiemelte: a holokauszt roma áldozatai nincsenek nevesítve, 75 év elteltével sem ismerjük a történetüket. Landauer Attila néhány éve elkezdte felkutatni az eddig nem ismert áldozatokat, talált közel ezer lehetséges új nevet, közülük soknál elvégezte azt a tudományos vizsgálatot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozottan a roma holokauszt áldozataként lehessen azonosítani őket.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz ország­gyűlési képviselője beszélt arról, hogy Újpest vezetése és az újpestiek büszkék lehetnek Európa egyik legjelentősebb roma kulturális és oktatási központjára, amely Molnár István Gábor vezetésével fejlődik folyamatosan. Utalt Újpest történetére, amely különböző nemzetiségek együttélésével és közös építkezésével fejlődött várossá. A roma holokauszt történeti feltárását fontos feladatnak tartja, amit politikusként is szívesen támogat.

Pharrajimos

A budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru-parton 2006-ban felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. 2014-ben, a roma holokauszt 70. évfordulóján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban ismerte el a második világháború alatti roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét.