Ma van a roma holokauszt emléknapja, de a megemlékezések sora már tegnap elkezdődött. Az Eötvös József Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és az újpesti önkormányzat közös rendezvénye nyitotta a sort, csütörtök délután tartottak könyvbemutatót a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban. A roma holokauszt Kelet-Európában I. című, Landauer Attila szerkesztette könyv az előző évben a témában tartott nemzetközi konferencia előadásait és hozzászólásait tartalmazza.
A tavalyi konferencia és a belőle készült könyv eltér a szokványos megemlékezésektől, mert nemcsak a vészkorszak idején történtekkel foglalkozik, hanem azzal a problémával is, hogy miért számít tudományos értelemben feltáratlannak a hazai romák második világháború előtti és alatti életének témája.
Landauer Attila ennek tükrében arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt a már meglévő publikációkat tekintette át, és meglepődve tapasztalta, hogy nagyon kevés tudományos mércéknek megfelelő művet talált. Karsai László munkáit tekinti mérvadónak, de azt elkeserítőnek tartja, hogy azok megszületése óta Magyarországon alig készült elfogadható tanulmány. Miközben a holokauszt a XX. század egyik legtöbbet tárgyalt eseménye, a magyarországi romákkal kapcsolatban csekély tudásunk van a korszakról. Ennek egyik okaként azt jelöli meg Landauer, hogy a témával laikus civilek kezdtek foglalkozni, akik nem a történészi módszertanokat és szempontokat tartották fontosnak, hanem mozgalmi mentalitással kezelték azt. Álláspontja szerint a történettudomány adós a hazai romák holokausztban elszenvedett üldöztetésének feltárásával.
Fotó: Wikipédia
A történész kiemelte: a holokauszt roma áldozatai nincsenek nevesítve, 75 év elteltével sem ismerjük a történetüket. Landauer Attila néhány éve elkezdte felkutatni az eddig nem ismert áldozatokat, talált közel ezer lehetséges új nevet, közülük soknál elvégezte azt a tudományos vizsgálatot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozottan a roma holokauszt áldozataként lehessen azonosítani őket.
