Működőképessége határán a Liszt Ferenc repülőtér

Évi csaknem tizenötmillió utassal a terhelhetősége határára jutott a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A napokban a szokásosnál is többen fordulnak meg Ferihegyen két sportesemény miatt, ám az időről időre tapasztalható tömegjeleneteknek nem ez az oka, hanem hogy a fejlesztések nem követték az utasszám-növekedést.

Budapest, 2015. november 10. Várakozó utasok a Liszt Ferenc-repülőtér 2A terminálján, miután a reptér hajnal óta nem indított járatokat az informatikai rendszer hibája miatt 2015. november 10-én. A hibát kijavították, a hajnali gépeket folyamatosan indítják, de a nap folyamán az induló járatoknál előfordulhatnak még késések, illetve a poggyász később érhet célba. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A köznyelvben továbbra is Ferihegyként emlegetett Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a napokban a szokásosnál is nagyobb terhelésnek van kitéve a Maccabi Európai Játékok és a Forma–1 Magyar Nagydíj miatt. A reptér azonban ettől függetlenül a szaporodó utaspanaszok tükrében és saját tapasztalataink szerint is mintha egyre több gonddal küszködne. Ez még akkor is így van, ha az üzemeltető Budapest Airport (BA) büszkén tette közzé a honlapján, hogy az első félévben emelkedett az elégedettségi mutató az utasok körében.

A BA-tól független nemzetközi utaselégedettségi felmérés (ASQ) kérdőívé­ben az utasok 36 különböző szempont alapján, 1-5-ig terjedő skálán értékelik a repülőtéri szolgáltatásokat, beleértve a terminálok tisztaságát, a légikikötő általános atmoszféráját, a vásárlási lehetőségeket, az utastájékoztatási rendszert és a terminálokon történő eligazodást. Az általános elégedettségi mutató a tavalyi 3,71 pontról 2019 második negyedévének végére valóban 3,83 pontra emelkedett.

Ám ez egyáltalán nem nyugtatja meg azokat az utasokat, akik a becsekkolásnál kialakuló óriási sorokban vesztegelnek, a schengeni övezetből kilépve az úti okmánykezelésre várakoznak, vagy azt látják, hogy csomagjukat a rakodók játékszerként dobálják le és föl, vagy éppen ki is fosztják. A lapunkhoz érkezett egyik panasz például arról szólt, hogy az illető utas még a gépen ült, amikor az ablaka alatt megkezdődött a csomagok kirakodása, így mobiltelefonjával felvehette, ahogy a bőröndjét dühösen hajítja a targoncára a rakodó. Mások tapasztalatai szerint is erősen kifogásolható a földi kiszolgálást végző alvállalkozók, elsősorban a csomagkezelést végzők munkája. A lopások pedig akkor is bosszantók és elfogadhatatlanok, ha évente mindössze 100-120 csomag kifosztása miatt indul nyomozás a repülőtéren.

A mindennapossá vált zsúfoltságot súlyosbítja, hogy két nagy sporteseménynek is egyszerre ad otthont a napokban a főváros (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A csomaglopások esetén többnyire a legnagyobb alvállalkozó, a Celebi rakodói kerülnek képbe, de a többi alvállalkozó emberei is elcsábulnak időnként. A Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt. pedig nem csak ebben érintett. Egy friss hír szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Kara Ákos hatósági ellenőrzést rendelt el a társaság reptéri gyakorlata miatt, a sajtóban ugyanis megjelent, hogy a földi kiszolgáló a repülőtéri szolgáltatásokat az előzetes tájékoztatásban szereplőnél magasabb áron értékesíti az utasoknak. Budapest Főváros Kormányhivatala erre tekintettel azt vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen vagy megtévesztő gyakorlatot követ-e.

Az Index írta meg, hogy Budapesten a weboldalukon szereplő díj több mint a dupláját szedi be a Wizz Air földi kiszolgáló személyzete azoktól, akik elfelejtettek online becsekkolni, a különbség tízezer forint. Kiderült, hogy a fapados cég földi kiszolgálója, a Malév GH a Wizz Air tudta nélkül sajtolt ki dupla pénzt az online csekkolást elmulasztóktól. Lapunk munkatársának Ferihegyen azonban elmondták, hogy a cég munkaszervezése és technikai háttere is kívánnivalót hagy maga után. Erre konkrét példát is mondtak. „Betonról”, azaz külső parkolóból indult múlt héten az egyik bukaresti járat, az utasokat két busszal szállította oda a terminálról a Malév GH. Az elsőben, amit a korábban érkezettekkel töltöttek fel, nem volt légkondicionálás, így az utasok a hőségben fulladozva várták az indulást, míg az egyikük le nem szállt, és a buszvezetőtől meg nem tudta, hogy a második járművön működik a klíma.

Beszéltünk Ferihegyen dolgozó cégek munkatársaival is, akik belülről tapasztalják meg a nehézségeket. Ferihegy a működőképességének határán egyensúlyozik, az évi 14,9 millió utas maximálisan leterheli a kapacitást, már egy apró malőr, szervezetlenség, hanyagság, vagy éppen a nem megfelelő hozzáállás, illetve a szinte minden területen jelentkező munkakerőhiány is pillanatok alatt káoszhoz közeli állapotot idézhet elő. A szolgáltatások színvonalát általánosságban romló tendenciájúnak érzi az utasok zöme, ugyanakkor sokszor a menetrend betartása is csak nagy nehézségek árán valósul meg az ott dolgozók szerint.

A repülőteret üzemeltető BA erőfeszítéseit elismerik, ám fő problémának látják, hogy alvállalkozók sorával végeztetik a földi kiszolgálást, amire nincs ráhatásuk. „Gyakorlatilag minden cég azt tesz, amit akar”, fogalmaztak a helyzetről.

A BA-t szembesítettük mindezzel. Közölték, a földi kiszolgálók a légitársaságok által bevont alvállalkozók, így a repülőtér üzemeltetőjének a földi kiszolgálási szolgáltatásokra valóban nincsen ráhatása. Ugyanez vonatkozik a földi kiszolgálási szerződésekre is. Álláspontjuk szerint az átlátható alvállalkozói struktúra vagy határozott légitársasági fellépés, vagy jogszabályi rendezés útján lehetne elérhető. Ezt a folyamatot elősegítendő a BA tavaly májusban megküldte javaslatait az új, földi kiszolgálókra vonatkozó szabályozás módosításához az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.

A csomaglopások miatt a cég a hatóságokkal közösen olyan intézkedéseket vezetett be tavaly nyár óta, amelynek köszönhetően a légitársasági visszajelzések alapján az esetek száma jelentősen csökkent. Kifejtették, hogy az utasforgalomról elmondható, hogy a kétszámjegyű utasszám-növekedés három-négy egymást követő évben még soha nem fordult elő. Épp ezért nem lehetett előrelátni, ami e téren történt, s ezzel a nehézséggel most nemcsak Magyarország, hanem Európa is szembesül. A fejlődési dinamikával az infrastruktúra bizonyos elemeinek fejlesztése valóban nem tudott minden esetben lépést tartani, azonban a fejlesztések folyamatosak – fűzték hozzá.

A BA-nál egyébként úgy vélik, a nyári csúcsidőszakban a megnövekedett forgalom miatt ajánlatos hamarabb érkezni a repülőtérre, és igénybe venni olyan szolgáltatásokat, mint például a korai poggyászfelvétel. Így ugyanis gördülékenyebbé válik az ügyintézés. „A B oldali utasmóló megnyitásával számottevően nőtt a beszállítókapuk és beszállítási lehetőségek száma, illetve a biztonsági ellenőrzési csatornák számát is az utasforgalom növekedésének arányában bővítettük az elmúlt években” – jegyezte meg a társaság. Végezetül közölték: a Budapest Airport a kormánnyal közös munkacsoportban dolgozik a repülőtér fejlesztésén, ezekről a közeljövőben adnak részletes tájékoztatást.

Fotó: Katona Vanda

Az üzemeltető optimizmusa ellenére tömegjelenetekről számoltak be lapunknak szombaton Ferihegyre érkező utasok is, akik szerint nem volt elegendő határrendész, aki az úti okmányokat ellenőrizte volna a schengeni határon belépőknél, ugyanakkor az újonnan rendszerbe helyezett automata kapuk (ABC-kapuk) sem működtek megfelelően. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata azonban nem tud arról, hogy a már üzembe helyezett kapuk ne működtek volna, határrendész pedig mindig annyi és ott teljesít szolgálatot, ahol szükség van rájuk – állítják. Megtudtuk, hogy belügyminisztériumi finanszírozással a belépő oldalon nyolc, míg a kilépőn szinten négy ABC-kaput állítottak, illetve állítanak fel több ütemben.

Május 7-től az új utasmóló érkező szintjén négy berendezés kezdte meg a működését, és megbízhatóan, meghibásodás nélkül üzemel, szerdáig 65 325 fő vette igénybe. A 2B terminál érkezési szintjére telepített ABC-kapuk július 11-től működnek megbízhatóan, meghibásodás nélkül, tegnapig 11 762 utas haladt át rajtuk. A harmadik ütemben a kilépő szintre tervezett ABC-rendszer üzembe helyezése szeptember közepétől várható. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság létszámáról annyit azért tudni kell, hogy a rendőrség és a határőrség összevonásáig 1300 egyenruhás szolgált Ferihegyen, ma csupán 650.

Visszatérve az augusztus 7-ig tartó 2019-es Maccabi Európa Játékokra, valamint a Forma–1 Magyar Nagydíjra és az ideérkezőkkel megnövekedő forgalomra, mindezt tetézi a kisméretű sugárhajtású gépek forgalma is. A szervezők és a csapatok, akárcsak a pilóták, magángépekkel érkeznek a kisgépes terminálra, a vasárnapi futam után pedig rövid időn belül már tovább is repülnek. A következő hetekben a napi ötvenezret meghaladó utasszám is előfordulhat.

Ettől függetlenül a fejlesztések Ferihegyen minden eddiginél sürgetőbbek, hiszen – mint arra június 21-i cikkünkben is felhívtuk a figyelmet – a repülőtér, mint az ország kapuja, az egyik legfontosabb országimázs-teremtő vagy -romboló helyszín. Itt találkoznak először hazánkkal azok a turisták, akik nálunk töltik el az idejüket és költik el a pénzüket, és itt szerzik utolsó benyomásaikat is. Erre utalt a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint a reptér üzemeltetői a legnagyobb haszonnal a legpocsékabb szolgáltatást nyújtják.