A drogfogyasztás visszaszorításának össztársadalmi érdeknek kell lennie

A világban egészen eltérő módon viszonyulnak a kábítószerek fogyasztásához és kereskedelméhez. Az utóbbit szinte mindenhol tiltják vagy erősen korlátozzák, de a büntetés nagyon más lehet a különböző országokban.

A bűnözők újabb és újabb változatokat dobnak piacra, így ők a legnagyobb haszonélvezői az engedékenyebb szabályozásoknak Fotó: Edgard Garrido Forrás: Reuters

A témával foglalkozó szakértők a különböző drogpolitikákat három főcsoporttal, azok alcsoportjaival, illetve kombinációival szokták jellemezni. A prohibicionista, az ártalomcsökkentő és a legalizációs irányzatokat különböztetik meg egymástól. A prohibicionista csak a tudományos és az orvosi célzatú használatot engedi. Ezen belül létezik egy olyan megközelítés, amely közegészségügyi kérdésnek tekinti a droghasználatot, így differenciáltabb büntetőjogi eszközöket tart szükségesnek, mint a zéró toleranciát képviselő radikális vonulat képviselői, illetve az ártalomcsökkentő módszereknek is teret enged. Ez Európában az uralkodó szemlélet, ebbe a kategóriába tartozik a magyar szabályozás is. Az USA hosszú évtizedekig a prohibicionista irányzat zéró toleranciát hirdető csoportjába tartozott, kemény drogháborút vívott a határain belül és kívül, külpolitikájának fontos eleme volt a más országokra gyakorolt nyomásgyakorlás a drog elleni küzdelemben való részvétel érdekében. Néhány éve viszont jelentős változások történtek, egyre több állam hagyott fel a totális elutasítással, elindult a különböző mértékű legalizálás folyamata, annak ellenére, hogy a szövetségi törvények változatlanul illegálisnak tartják a marihuána birtoklását.

A bűnözők újabb és újabb változatokat dobnak piacra, így ők a legnagyobb haszonélvezői az engedékenyebb szabályozásoknak
Fotó: Reuters

Fiatalok veszélyben

Szomorú fejlemény idehaza is, hogy sok fiatal már az általános iskola végén használja „kedvezőbb esetben” a füvet, rosszabb esetben a szintetikus kábítószereket. A Nemzeti drogstratégia mindezek miatt azt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2020-ra drogmentes lesz, amit egyes drogszakemberek, a balliberális sajtó nagy része és az úgynevezett ártalomcsökkentés hívei kritizálnak. Utóbbiak szerint a kábítószer-fogyasztást el kell fogadni, ám társadalmi és egyéni kárait mérsékelni kell. Az ártalomcsökkentő programokat (mint például a tűcsere, az ellenőrzött fogyasztói szobák vagy a party service) úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatásoknak hívják, ezek lehetnek az első lépcsői a drogfüggők ellátásba kerüléséhez. Azonban ennek az irányzatnak a követői megfeledkeznek a drogfogyasztás kiváltó okairól és azok kezeléséről. A 2013–2020 közti magyar drogstratégia épp ezeket nevesíti, amikor úgy véli: a drogfogyasztás emelkedése szorosan összefügg más függőségi problémákkal, többek között egy adott társadalom általános lelkiállapotával. A hazai drogpolitikát kormányzati szinten egyébként az 1998-ban hivatalba lépő első Fidesz-kormány vette először komolyan, amikor létrehozta a témával foglalkozó államtitkárságot, majd 1200 szervezet és szakértő közreműködésével tető alá hozta az első magyar drogstratégiát.

A számok azt mutatják: 2010-ben a 9. és 11. évfolyamok tanulói körében meghaladta a harminc százalékot azoknak az aránya, akik valaha fogyasztottak kábítószert. 2002-ben ez a szám még csak 24, 2006-ban pedig 20 százalék volt. Paksi Borbála szociológus és kutatótársai 2015-ben kimutatták: a 18–34 éves fiatal felnőtt népességben minden ötödik személy (17,7 százalék) fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. A két legnépszerűbb szer a marihuána és a hasis, ezeket követi az ecstasy, a szintetikus cannabinoidok, az amfetamin és a dizájnerstimulánsok. A kilencedikes, tizedikes korosztály elsősorban a marihuánát próbálta ki, másodsorban a szintetikus cannabinoidokat vagy nyugtatókat/altatókat alkohollal együtt. Jól látható minden felmérésből, hogy jelentős változások történtek a szerhasználatban: csökkent a heroinfogyasztás, nőtt az új pszichoaktív szerek használata. 2014-ben a lefoglalt szerek hatvan százaléka már ez utóbbi csoportba tartozott.

A Nemzeti Drogfókuszpont 2016-os adatai szerint a korábbi összehasonlítható vizsgálatok alapján egyébként 2003 és 2007 között stagnált a cannabishasználat elterjedtsége, az utóbbi nyolc évben pedig csökkent. A 16 éves diákok körében 2011-ig nőtt a cannabisfogyasztás gyakorisága, azt követően viszont az összes vizsgált szer közül a legnagyobb mértékben, 32,5 százalékkal csökkent. Valószínűsíthető, hogy ez részben a korábbinál szigorúbb drogpolitika eredménye.

Amiben egyetértés van: a szegényebb rétegek gyermekei egyre veszélyeztetettebbek, hiszen az ő köreikben nagyon elterjedt a szintetikus anyagok használata, abból is a feketepiacon beszerzett, legrosszabb és legveszélyesebb fajta. Kaló Zsuzsa egyetemi adjunktus vezetésével 2018-ban a gyermekvédelemben dolgozókkal készült vizsgálatból az derült ki, hogy ezek a pszichoaktív szerek normává váltak bizonyos közösségekben, különösen a rossz helyzetben lévő családok körében. A fiatalok már 12-13 éves korban elkezdik használni ezeket a drogokat, amelyekről nem tudják, pontosan mit is tartalmaznak.

A lefoglalt áruk bizonyítják, hogy máig nagy üzlet a csempészet
Fotó: MTI/EPA

Egyeztetett stratégia

A két szélsőséges vélemény a fogyasztást is a legszigorúbban büntetné, illetve az úgynevezett soft drogok esetében kivenné azokat a büntetés hatálya alól. Itt még mindig Hollandia a példa, amely legalizálta a cannabis fogyasztását. A legalizációpártiak világszerte azzal érvelnek, hogy a soft drogok törvényesítése csökkenti a bűnözést, a rendvédő szervek a valódi bűnelkövetőkre koncentrálhatnak. A valóság azonban mást mutat: az elmúlt évtizedben Hollandiában egyre több próbálkozás történt, hogy a drogturizmust és az általa okozott felfordulást visszaszorítsák.

Magyarországon a kábítószer kereskedelme 2–8 évi, birtoklása 1–5 évi szabadságvesztéssel büntethető. Utóbbi alól kivétel, ha csekély mennyiségről van szó, és az elkövető vállalja, hogy elterelésen (a használatot kezelő ellátásban) vesz részt. A 2013 óta hatályos Btk. az új pszichoaktív anyagokra is vonatkozik.

Idén februárban megalakult a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, vagyis mód nyílik arra, hogy a főváros az egyeztetett stratégia alapján kezelje a helyzetet. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi kötcsei polgári pikniken újabb drogpolitikai szigorítást helyezett kilátásba.

Ezzel szemben idén augusztusban Karácsony Gergely, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje magára vállalta az egyszázalékos Magyar Liberális Párt fővárosi programjának képviseletét, amelynek egyik hangsúlyos eleme a drogliberalizáció. A kábítószerek engedélyezésének hívei azt várják tőle, hogy megválasztása esetén a marihuána fővárosi fogyasztásának és birtoklásának engedélyezésére tegyen kísérletet.