– Említette, hogy kevesen szóltak hozzá. Kik voltak a kritikusok?
– A „jogállamiság nagy barátai” vitték a prímet. Szerintem mindenki régóta tudja és el tudja képzelni, kik ők. A kérdéseket is ismertük előre, hiszen ezek is mind elhangzottak már korábban kritikaként.
– Sophie in ’t Veld liberális EP-képviselő a Twitteren kritizálta önt, és az emberi jogok megsértésével vádolta hazánkat. Hogyan lehet az ilyen támadások ellen védekezni?
– Egy, az Európai Parlamentben régóta minket kritizáló képviselőről van szó, aki már a LIBE bizottságban is ellenünk volt. Az a probléma ezzel az eljárással, és számunkra az jelenti a nehézséget, hogy nyilvánvalóan sokkal könnyebb címszavakban vádaskodni, mint összetett jogi érvekkel hosszasan cáfolni a hamis állításokat. Én azért is mondtam a meghallgatáson, hogy tereljük jogi mederbe az eljárást, beszéljünk konkrétumokról. Szerencsére most volt megfelelő időkeretünk érdemben kifejteni az álláspontunkat. A tagállamoknak egészen eltérő jogi hagyománya és intézményrendszere van, és nem lehet kijelenteni, hogy a jogállamiság szempontjából ezek közül melyik a jobb vagy rosszabb. Rajtunk most olyan intézmények szerepét is számonkérik, amelyek más országokban nem is léteznek. Erre az Alkotmánybíróság a legjobb példa. Nem mondhatjuk, hogy Európában csak egy modell tökéletes. Ebben senki nem is tudna megállapodni. Elfogadhatatlan, hogy egyes részleteket kiemelve kritizáljunk országokat.
– Kinevezésekor a miniszterelnök azt mondta, csatárt igazolt a kormány. Eddig az igazságügyi miniszterség inkább védekező posztnak tűnt. Támadásba lendülnek?
– A tárgyalásokon én a kettős mércére szoktam felhívni a figyelmet, amit mindenképpen elutasítunk. A focis hasonlatnál maradva: a miniszterelnök úr a csapatkapitánya a kormánynak, ő tudja, milyen poszton számít rám. Én magam a középpályás szerepkörét szoktam meg, ahol amellett, hogy az ember állja a sarat és védekezik, a támadások szövésébe is bekapcsolódhat, és egyfajta pozitív narratívát is felépíthet. Lényegében arról van ugyanis szó, hogy van egy ország Közép-Európában, amelyik másképpen gondolkozik, mint a nyugati többség. Ezt az egyedi szemléletet mi le is képezzük a jogszabályokban, és a kormány politikáját már harmadszorra kétharmados felhatalmazással jutalmazták a választók. Sok nyugat-európai politikus nehezen emészti meg, hogy sikeres a politikánk. Nemcsak azért támadnak minket, mert nemet mondunk a bevándorlásra, hanem azért is, mert sikerült szövetségeseket gyűjtenünk magunk köré, akikkel közösen egyre nagyobb sikerrel tudunk fellépni. Bizonyítottuk, hogy meg lehet állítani a szárazföldön a bevándorlást, hogy igenis lehet a családokban hinni és lehetséges a saját erőforrásainkra építve gyarapodni. Közép-Európában a szomszédainkkal – közös történelmi hagyományainknak köszönhetően – könnyebben értjük meg egymást. Nyugaton sokszor nem egyszerű a számunkra alapvetésnek számító dolgokat megértetni. Gyakran történelemmagyarázatot kell végezzek, és Európa sokszínűségét hangsúlyozom, amikor tárgyalok, mert azt szeretném, ha megértenék a nyugatiak, hogy a nálunk a politikában megjelenő elemek milyen történelmi, társadalmi tapasztalatokra vezethetők vissza.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!