Herczegh Anita: 1989-ben a szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét

A szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét 1989-ben, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) zugligeti táborában befogadták a keletnémet menekülteket, és ahogy az emberek szíve, úgy a határ is megnyílt, hogy Nyugat- és Kelet-Európa újra nekifogjon a közös jövő tervezésének – mondta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az MMSZ jószolgálati nagykövete csütörtökön Münchenben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Herczegh Anita kiemelte, hogy az MMSZ az alapító elnök, Kozma Imre vezetésével és az önkéntesek segítségével életre keltette „Európa összetartozásának álmát”, és „az irgalmasság, a keresztényi felebaráti szeretet megroppantotta a rendszert”.

Hozzátette: „1989-ben az erkölcs győzelmét éltük”, és megmutatkoztak a magyar és a német népet egymáshoz kapcsoló bizalom és jóság erői.

Így történt az 1956-ban is, amikor a határ átmenetileg szabaddá vált résein keresztül menekülő magyarok ezrei juthattak el Németországba.

A németek akkor „szabadságot és jövőt adtak honfitársainknak”, és „kenyeret és fedelet, mint ahogy mi is kenyeret és fedelet adtunk a hozzánk érkező keletnémeteknek” – emelte ki Herczegh Anita németül elmondott beszédében.

Markus Söder bajor miniszterelnök videóüzenetben köszöntötte az emlékezőket, kiemelve, hogy a magyar-osztrák határ megnyitása a keletnémet menekültek előtt a berlini fal ledöntésének „előfutára” volt, és egy „alapköve a szabad Európának”, amelyben „Kelet és Nyugat egyesítve”, együtt él.

Ezt ma is, harminc év után is méltatni kell – húzta alá a tartományi kormányfő, hozzátéve, hogy köszönet jár „a magyar barátoknak” az 1989-es helytállásukért.

Kozma Imre ünnepi beszédében a többi között felidézte a menekültekkel folytatott első beszélgetéseket, rámutatva, hogy az akkori NDK lakossága sokkal jobb körülmények között élt, mint a magyarok. Mégis elhagyták az országot, amiről az akkor alig néhány hónapja működő segélyszervezet vezetőjének elmondták, hogy a kommunista diktatúra megfosztotta őket az őseiktől rájuk hagyományozott értékektől, és helyette egy „más ideológiát kényszerítettek rájuk, amit megelégeltek”.

Az MMSZ alapító elnöke arról is szólt, hogy a zugligeti táborban eltöltött időt sok menekült „lelki megújulásként, újjászületésként” élték meg.

„Sokan akkor gondolkodtak el először arról, hogy mit is jelent elfogadottnak, befogadottnak lenni és bajban segítséghez jutni” – fogalmazott Kozma Imre.

A katolikus pap németül elmondott beszédében hangsúlyozta: a menekültek nemcsak fedelet és élelmet kaptak, hanem megtapasztalhatták a keresztényi szeretetet és megérthették, „mit is jelent, hogy az ember képes arra, hogy jobban szeressen másokat önmagánál”.

Elégedettséggel és büszkeséggel tölti el a magyarok szívét, hogy Magyarország 1989-ben az akkori politikai vezetés döntései révén a vasfüggöny lebontásával hozzájárult Európa megosztottságának megszüntetéséhez és Németország újraegyesítéséhez – mondta Kozma Imre, kiemelve, hogy Németország egyesítése nélkül „ma nemigen beszélhetnénk Európáról”.

A müncheni magyar főkonzulátus és a Szuverén Máltai Lovagrend németországi segélyszervezete által a bajor tartományi kormány támogatásával szervezett ünnepség a Harminc éve szabadon című évfordulós rendezvénysorozat része. Több száz vendég részvételével tartották, akik között a bajor politikai és társadalmi élet számos rangos képviselője jelen volt, például Günther Beckstein volt tartományi miniszterelnök, aki 1989-ben a tartományi belügyminisztérium államtitkáraként a Magyarországról Ausztrián keresztül érkezett menekülteket fogadta.

Az MMSZ-t 1989. február 4-én hozták létre, 31 alapító közreműködésével, a világ 104 országában tevékenykedő, több mint 900 éves múltra visszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezeteként működik.

Magyarország harminc éve, 1989. szeptember 11-én nyitotta meg határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok, mintegy 200 ezer ember előtt. A rendkívüli politikai kockázatokat hordozó döntés fontos mérföldkővé vált a kelet-európai rendszerváltozás folyamatában, és nagyban hozzájárult a kommunista keletnémet rendszer bukásához és a német újraegyesítéshez.