Ma Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár – ismertette Semjén Zsolt. Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek.
Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával – hangoztatta Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák „evidenciaszerűen” vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.
Az egyházi fenntartású iskolák olyan sajátos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.
Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki – mondta.
Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.