Tóth János operatőrt szeptember 26-án búcsúztatják a Farkasréti temetőben

Szeptember 26-án, csütörtökön 14 óra 30 perckor vesznek végső búcsút Tóth János Kossuth-díjas operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában – tudatta az MMA kedden az MTI-vel.

Mint írják, az augusztus 29-én, 88. éves korában elhunyt művészt katolikus szertartás szerint búcsúztatják. Október 8-án, kedden 17 óra 30 perckor gyászmisét mondanak érte az Avilai Szent Teréz templomban.

Tóth Jánost a Magyar Művészeti Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Az operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőrfilmes és mozigépész volt.

Első filmjei animációs rövidfilmek voltak. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában.

Tóth János operatőrként olyan filmekben működött közre, mint Huszárik Zoltán Elégiája vagy Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmje, utóbbinak társ-forgatókönyvírója is volt. Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például az Amerigo Totról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének.

A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt, ott készült munkáiból áll össze Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt.

Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók a jellemzőek.

A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette A falu rossza és Az obsitos című filmek úgynevezett rekreációját.

1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat kétszer kapta meg: 1971-ben és 1976-ban. 1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki.

A millennium évében a Magyar Filmszemle életműdíjasa lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg, míg 2017-ben a magyar filmkritikusok életműdíjával tüntették ki. 2012-től volt az MMA rendes tagja.