Emlékhelyet avattak Boldog Sándor István szalézi szerzetes tiszteletére Budapesten

Sándor István emlékhelye „minden magyarnak példát mutat arra, hogy meggyőződésünkért és hitünkért kivégezhetnek, elföldelhetnek méltatlanul, de emlékünket nem tudják tömegsírba zárni”.

Ábrahám Béla, a magyar szalézi tartomány vezetője az MTI-nek elmondta: azokat a csontokat, amelyek a DNS-vizsgálatok alapján biztosan Boldog Sándor István maradványai, egy december elején kezdődő eljárás során a szalézi szerzetes ereklyéiként hitelesítik.

Boldog Sándor István 1914. október 26-án született Szolnokon. Ott végezte a fémipari szakiskolát, majd – már szerzetesjelöltként – a szaléziak újpesti nyomdájába került. 1941 és 1945 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. A világháború után nyomdászmester lett, közben fiatalokat oktatott. 1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István magánházakban összejöveteleket szervezett, hittant tanított. 1952 júliusában letartóztatták illegális tevékenysége miatt, a hadbíróság halálra ítélte, és 1953. június 8-án kivégezték. 2013. október 19-én avatták boldoggá.