29°C Csaba 2022. július 6. 
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében felidézte, a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.
A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében – a magyar parlament épületében – bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért – emlékeztetett Latorcai János.
Elmondta, hogy 1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája. A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.
Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak. Kiemelte: az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom „információs kárpótlását” is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg – emelte ki Latorcai János.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke előadásában elmondta: 1939 után a II. világháborús hadi események miatt a Szovjetunióban mintegy hatmillió ember került fogságba. 15 százalékuk magyar nemzetiségű volt. A hatmillió embert körülbelül négyezer lágerben helyezték el.
Elmondta, a kartonokon – amelyeket majd ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve.
Szabó Csaba kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság tagja elmondta, az, hogy ez a hatalmas adatmennyiség „közkinccsé” váljon, még sok munkát jelent, még években mérhető. Kiemelte: a bizottság tagjai azon vannak, hogy minél előbb el tudják kezdeni a feldolgozást, mert tudják, hatalmas a társadalmi érdeklődés.
Az eseményen kiosztott háttéranyagban azt írták: Oroszország 1992-ben átadott Magyarországnak egy – mintegy 50 ezer elhunyt magyar hadifogoly adatait tartalmazó – adatbázist. Az 1998-ban átadott második, pontosított nyilvántartás már 58 749 emberről tartalmazott információkat; jelenleg 64 957 elhunyt magyart tartanak nyilván a Hadtörténelmi Levéltárban.
Az együttműködési egyezmény értelmében december elsejéig öt szakaszban összesen 682 131 nyilvántartó karton másolata kerül a Magyar Nemzeti Levéltár megőrzésébe, ami 1 364 262 digitális felvételt jelent. Az átadást követően kezdődhet meg a kartonokon többnyire magyarul nem tudók által cirill betűkkel, fonetikusan rögzített nevek és egyéb adatok feldolgozása, a magyar dokumentumokkal való összevetés révén a kartonokon szereplők azonosítása.
