Rétvári Bence: Brüsszel sem tagadhatja az eredményeket

Évről évre többet költ az állam az oktatási rendszerre, jövőre már 645 milliárd forinttal több jut erre a területre, mint 2010-ben – hívta fel a figyelmet a lapunknak adott interjújában Rétvári Bence. A KDNP alelnöke szerint ez a tény, akárcsak a nemzetközi tanulmányi versenyek eredményei, határozottan cáfolják az ellenzéki vádakat. Legutóbb pedig már Brüsszel is elismerte hazánk erőfeszítéseit. A politikus kitért a tankönyvpiac helyzetére is. Emlékeztetett rá, hogy az ágazat 2004-es privatizációja után hetven százalékkal emelkedtek a tankönyvárak. Ezt a folyamatot az utóbbi években nem csupán megfékezni sikerült: a kormány fokozatosan a teljes közoktatásra kiterjesztette az ingyenes tankönyvellátást.

Rétvári Bence a tankönyvellátó háózat munkáját méltatta Fotó: Kurucz Árpád

– Az egyik ellenzéki portál közelmúltban megjelent cikke szerint a kormány gyerekek tízezreit hagyja az út szélén, az oktatási rendszerünk csak arra jó, hogy megerősítse a társadalmi különbségeket, nem mellesleg öl, butít és nyomorba dönt. Nem érzi jogosnak a kritikát?

– A magyar diákok sorra nyerik a nemzetközi versenyeket. Legutóbb augusztusban a kazanyi WorldSkillsről egy arany- és tizenegy kiválósági érmet hoztak haza. Az Academic Ran­king of World Universities listája szerint 2018-ban öt magyar egyetem került a világ legjobb ezerje közé a hallgatóik és az oktatóik teljesítményének köszönhetően. A magyar kormány pedig – csak néhány példa – európai uniós szinten is kiemelkedően sokaknak biztosítja az ingyenes tankönyveket, az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést tan- és szünidőben egyaránt, hogy csökkentse a szülőkre háruló terheket. Szóval ez leginkább hangulatkeltésnek nevezhető.

– Az ellenzék nemzetközi szervezetekre és az unióra szokott mutogatni, mondván: a lesújtó vélemények valójában tőlük származnak. Brüsszel is hangulatot kelt?

– Az intézkedéseinket még Brüsszel sem tudja letagadni. Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott Education and Training Monitor 2019 című jelentése kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi években fontos intézkedéseket hozott a tanulók teljesítménye közti különbségek kiegyenlítése érdekében. Akárcsak azt, hogy az oktatásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya (5,1 százalék) meghaladja az uniós átlagot (4,6 százalék). Hangsúlyozom, ez egy minden EU-tagállamban ugyanolyan módon végzett brüsszeli felmérés. És ehhez érdemes hozzátenni, a kormány 2020-ban már 645 milliárd forinttal fog többet költeni az oktatásra, mint 2010-ben.

A KDNP alelnöke emlékeztetett: a magyar diákok sorra nyerik a nemzetközi versenyeket
Fotó: Kurucz Árpád

– Mindeközben viszont az elégedetlenkedők szerint olyan intézkedésekkel, mint az állami tankönyvek bíróság előtt is megtámadott bevezetése, kiirtották a sokszínűséget az oktatási rendszerből.

– Ez a vita valójában egészen másról szól: nem meglepő módon a profitról. A tankönyvpiacot 2004-ben privatizálta az akkori szocialista–szabad demokrata kormány. Mi ezt határozottan elleneztük, mert előrelátható volt, hogy csak az árak és nem a színvonal fog magasan emelkedni. A balliberális sajtó akkor azt írta, riogatunk. Ehhez képest mi történt? 2005 és 2009 között az alsó tagozatos tankönyvek átlagára 68 százalékkal, a felső tagozatosaké 72 százalékkal, a középfokú oktatásban használatosaké pedig 71 százalékkal nőtt. Forintosítva ez úgy jelent meg a nagyobb kiadók oldalán, hogy 2014-ig 23,8 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el. Most ez az összeg hiányzik nekik, nem a sokszínűség.

– És ennek szükségszerű következménye kellett hogy legyen az államosítás?

– Ami az „államosítást” illeti, a tankönyvjegyzéken szereplő több mint 2800 kötet fele most is magánkiadó gondozásában jelenik meg. A legtöbb rendelést ugyanakkor az állami könyvekre adják le, ez a szám tavalyhoz képest mintegy 2,7 millióval nőtt. De mindez a tanulók elemi érdeke, és megdöbbentő, hogy ugyanazok, akik az esélyegyenlőség erősítését, a társadalmi különbségek csökkentését kérik számon a kormányon, egyúttal bírálják azért, mert minden diáknak megteremti a hozzáférést az azonos tudáshoz. A régi rendszerben például egy iskolaváltás komolyan visszavethetett valakit a tanulásban, mert új tankönyvcsaláddal kellett megismerkednie, akár év közben. Jelenleg azonban minden gyermeknek és családnak egyértelmű, követhető és átlátható, hogy mely évfolyamon mely tantárgyból mi a tananyag. Ezzel is segítve azt, hogy szociális háttértől függetlenül mindenkinek azonos lehetősége legyen a tudás megszerzésére.

– Egyébként hogy állnak az Oktatási Hivatal ellen indított perek?

– A Kúria nemrég az állam javára döntött, és egyértelművé tette, hogy a korábbi tankönyvtörvény szerint kiadott engedélyek nem hosszabbíthatók meg. Ezzel jogi értelemben lezárta a vitát.