Kitértek arra is: 2020 egyik legfontosabb kérdése, hogy az új Európai Bizottság képes lesz-e összeurópai szinten változást elérni a migráció kezelésében. Az intézet biztatónak tartja Ursula von der Leyen kezdeti lépéseit ebben az ügyben. Emlékeztettek: az Európai Bizottság új elnöke szerint a migráció kihívása nem tűnik el a közeljövőben, ezért tartós és közös megoldásokat kell találni.
A változáshoz szükség van a tagállami egyetértésre is, hiszen amíg az európai nagyhatalmak – Olaszország, Németország és Franciaország – eltérően viszonyulnak a migrációhoz, nem lehet létrehozni egységes európai megoldást – vélekedtek.
Ismertették: Németországban 2021-ben, Franciaországban 2022-ben, Olaszországban pedig 2023-ban lesz választás, így akkor lehet majd utoljára ezekben a kulcsállamokban migrációs fordulatot elérni.
A közlemény szerint a migráció mellett Európának foglalkoznia kell megkopott geopolitikai szerepének helyreállításával is, mert az elmúlt időszakban a fontos nemzetközi kérdésekben egyre kevésbé hallatszott az Európai Unió hangja Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett. Példaként az említették, hogy Ukrajna – annak ellenére, hogy szomszédos ország – az amerikaiak és az oroszok befolyási övezetévé vált, és ilyen kérdés a Balkán helyzete is, ahol az amerikai, az orosz, a kínai és az arab érdekek is egyre erősebbek, miközben – mint írták – Európa továbbra sem tudja eldönteni, miként viszonyuljon a térséghez.
Mindebben fontos szerepe lehet a magyar uniós biztosnak, Várhelyi Olivérnek, aki a szomszédsági és bővítéspolitikai portfóliójával változást érhet el az Európai Bizottság hozzáállásában ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben – hangsúlyozta az intézet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!